A miniatűr ókori római napórát egy pisai ásatás leletei között találták meg. A ferde toronytól nem messze zajló ásatásokon, 1985 és 1988 között került elő a kis elefántcsontból készült szerkezet, amely ezután éveken keresztül pihent dobozba zárva más leletekkel együtt.
Az egyedülálló tárgy a Kr. e. 2. század közepe és a Kr. e. 1. század vége között készült, amikor a mai Pisa Miracoli tere helyén ókori lakónegyed állt.
A Pisai Egyetem kutatói most újra elővették a miniatűr napórát, megállapították a korát és tanulmányukban leírták szokatlan tulajdonságait.A napóra méretei miatt is figyelemre méltó – olvasható a munkában, melyet Emanuele Taccola régész, Filippo Battistoni történész, a Pisai Egyetem munkatársai, valamint Jerome Bonnin, az ókori görög-római világ leleteinek kormeghatározási szakembere, a Lille-i Egyetem kutatója készített.
A napóra magassága és szélessége valamivel több mint öt centiméter, valamint különleges az anyag is, amiből készült: az elefántcsontnak nevezett elefántagyar.
A tudósok szerint eddig mindössze 19 miniatűr óra került elő az ókori görög-római korból,
közülük a pisai az egyetlen, amely elefántcsontból készült.
Egyetlen hasonló ókori napóra került eddig elő, a Nílus torkolatvidékén találták, a ptolemaioszi korban készült víziló fogából.A tudósok szerint eddig mindössze 19 miniatűr óra került elő az ókori görög-római korból, közülük a pisai az egyetlen, amely elefántcsontból készült. Egyetlen hasonló ókori napóra került eddig elő, a Nílus torkolatvidékén találták, a ptolemaioszi korban készült víziló fogából.
Olyan kitűnő állapotban maradt fenn az óra időmérő rácsa, hogy ma is alkalmas idő mérésére, bár nem nagy pontossággal.
Az óra nem működhetett rendesen azon a földrajzi szélességen, ahol Pisa fekszik. A tudósok szerint azonban a Miracoli téren a császárság korában magas társadalmi rangú polgárok éltek – erről árulkodnak a házak mozaikpadlói és falfestményei –, akik büszke tulajdonosai lehettek egy ilyen nagy presztízsű tárgynak.
