Az HBO Eufória című sikersorozatának magyar operatőre, Rév Marcell az egyik vezető filmes amerikai lapnak adott interjújában mesélt a széria második évadának munkálatairól.
Rév Marcell elmondása alapján, amikor ő és Sam Levinson – a sorozat alkotója és rendezője – elkezdtek beszélgetni az Eufória második évadának vizuális megközelítéséről, azonnal egyetértettek abban, hogy nem akarják önmagukat ismételni. Az operatőr megjegyezte, hogy a sorozat új vizuális irányba való terelése azért volt fontos, hogy kifejezzék a 2. évad forgatókönyvének eltérő hangvételét.
Az 1. évadban a végletekig vittük a vizualitást, de a 2. évadban inkább egy kicsit mélyebbre akartunk ásni, mintsem, hogy kiszélesítsük a horizontot"
– mondta Rév az IndieWire-nek adott interjúban.
Az 1. és 2. évad közötti legjelentősebb különbség az, hogy az alkotók a digitális felvétel helyett a hagyományos filmre való rögzítés mellett döntöttek. Az évad körülbelül felét a Kodak nemrég újraélesztett Ektachrome nevű változatára, míg a másik felét a Vision 3 500T-re forgatták.
A váltás Rév részéről jelentős módosításokat igényelt a világítás terén:
Teljesen más a világítás megközelítése, mert az 500T technikai értelemben egy nagyon jó alapanyag, széles mozgástérrel és színhűséggel. Alulexponálhatod, túlexponálhatod, és még mindig technikailag korrekt képet kapsz.
Bár a Vision 3-ban felvett jelenetek megvilágításának módszertana nem állt olyan távol az 1. évadétól, az Ektachrome viszont teljesen más technikát igényelt.
Az Ektachrome használata azt jelentette, hogy amit a szereplők és a stáb a forgatáson láttak, az egyáltalán nem hasonlított a „végtermékre”.
Ez egy nagyon előnytelen kép, olyan, mint egy rossz sitcom, de amikor előhívjuk, nagyon szép kontrasztja lesz, és minden a helyére kerül
– tette hozzá.
Ez a fajta kockázatvállalás eredményezte az idei év – filmes értelemben vett – egyik legmerészebb és legsikeresebb produkcióját, amely szorosan kapcsolódik ahhoz a témához, amelyen Rév gyakran gondolkodott forgatás közben.
Folyamatosan azt kérdezem magamtól, hogy a filmkészítés mennyire intellektuális foglalkozás és mennyi benne a zsigeri, érzéki dolog. Nyilvánvalóan a kettő keveréke, és bár igyekszünk minél több dolgot előre megbeszélni, végső soron a forgatás során az ember sok ösztönös döntést hoz
– emlékezett vissza Rév Marcell az interjúban.
A 2. évad esetében Rév és Levinson megpróbált olyan körülményeket teremteni, amelyek nagyobb teret engednek ezeknek az ösztönös döntéseknek, és kevésbé támaszkodtak forgatókönyvre. Elmondása alapján hagyták, hogy a jelenetre adott reakcióik irányítsák a kameramozgásokat és a világítást.
Rév hozzátette, hogy mivel a sorozat egyszerre teljesítményvezérelt és az intim tartalma miatt rendkívül érzékeny, a kényelmes környezet megteremtése kiemelten fontos volt a színészek számára.
A színészek azonban csak az egyik olyan összetevői voltak a produkciónak, amelyek meghatározták Rév döntéseit a kamera elhelyezésével, a mozgással és a világítással kapcsolatban, ugyanis a sorozatban elhangzó dalok is nagy mértékben inspirálták a magyar operatőrt:
A dalok gyakran bele vannak írva a forgatókönyvekbe, és az ember ebből merít ihletet (…). Az a nagyszerű abban, ha a zene inspirál, hogy ellentétben más filmekkel, nem kell szégyenlősnek lenned. Akárhogyan is fordítod le, amit csinálsz, az te leszel, és valami új lesz belőle.
Az interjúban Rév elmondta, hogy a rendező fantasztikusan koordinálta az egész stábot:
A kamera mindkét oldalán nagyon profi munka folyt, és az apró dolgok, amiket kértünk, hatással voltak a jelenetekre. Sam nagyon figyelmes ember, és mindezeket figyelembe vette.
