Pénzügyi tudatosság
Az ügyfelek kockázata általában az élethelyzet változását követi le, ami pedig legtöbbször valamilyen külső, makrogazdasági hatás eredményeképp változik: ha az ügyfél elveszti a munkáját, megnehezül a hiteltörlesztés, ha a magas infláció miatt megugranak az árak, kénytelen a tartalékaihoz, megtakarításaihoz nyúlni – mondja a bankvezér.
Csányi szerint a tudatosságra azért van szükség, hogy mindenki képes legyen a neki megfelelő banki terméket és szolgáltatást kiválasztani.
Én magam 22 éves koromban kezdtem el pénzügyi ismereteket tanítani, ám ha azt nézzük, hogy milyen sokan dőlnek be még ma is a kockázat nélküli nagy pénzszerzés ígéretének, akkor úgy érezhetjük, hogy még mindig csak az út elején tartunk
– mondta Csányi az interjúban.
Ez is érdekelhet: 4 dokumentumfilm-sorozat a gazdaságról, amiből rengeteget tanulhatunk
A bankok és a kamatstop
Csányi szerint arra kellene törekedni, hogy mindenki azt a kockázatot fussa, amit a tudatos döntésekor vállal. De itt jön be az első kérdésének a bankszektorra vonatkozó vetülete. A bankok felkészülnek a piaci környezet változásaira, s bár ezeknek a kockázatoknak jelentős része nehezen modellezhető, mégis a rendes banküzem kockázataihoz tartoznak, ezért nem lehet és nem is érdemes kibúvót keresni alóluk.
Az összes rizikó közül ugyanakkor a szabályozói viselkedés számít a legkomolyabbnak, hiszen egyes, azonnali hatású lépések teljesen váratlanul érhetnek minket. Az ideális az lenne, ha nem érnék ilyen meglepetések a bankszektort, azon keresztül pedig a gazdaságot.
A hazai banki szolgáltatások drágaságáról
Csányi szerint komoly a banki verseny Magyarországon, de – a szabályozóknál maradva – olyan extra tételek is drágítják a szolgáltatásaikat, mint például a tranzakciós illeték. Kiemelte:
a Magyar Nemzeti Bank tanulmánya szerint az ügyfelek 38 százaléka havonta hatnál kevesebb banki tranzakciót indít, ami messze elmarad a nyugat-európai szintektől. Ráadásul a hazai tranzakciók volumene is kisebb, mint a fejlettebb gazdaságokban, márpedig egy 5 eurós tranzakciónak ugyanannyi a banküzemi költsége, mint egy 1000 eurósnak.
A szükséges fejlesztések árában a beszállítók is ugyanannyit kérnek, mint a nyugat-európai versenytársaktól, Csányi pedig banki költségeket ért kritikára így reagált:
mi lennénk a legboldogabbak, ha például a nekünk is nagyon jelentős költségtételt jelentő telekommunikációs szolgáltatások terén is ennyire fontos lenne a transzparens árazás.
