A magyarok nagy részét szó szerint megijeszti a pénzköltés gondolata

Az NN Biztosító felmérése arra irányult, hogyan viszonyulnak a magyarok a pénzügyeikhez, megtakarításaikhoz és a kiadások tervezéséhez. Habár a pénzügyi tudatosság erősödik az életkor előrehaladtával, érdekes módon minél magasabb valaki iskolai végzettsége, annál kevésbé hajlamos megtervezni a kiadásait – derül ki a Haszon cikkéből. Ezzel együtt a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében jellemzőbb a rendszeres megtakarítás: ők nagyobb arányban tesznek félre pénzügyi vésztartalékot havi szinten.

A válaszadók közel 70 százaléka konkrét célra spórol, míg csupán 8 százalék nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem foglalkozik takarékoskodással. Az a módszer viszont, hogy részletesen nyomon kövessük kiadásainkat, sokkal kevésbé elterjedt: a megkérdezettek mindössze 16 százaléka vezeti rendszeresen költségeit.

Mint kiderült, a válaszadók fele inkább kerüli a pénzügyi kockázatokat – különösen az idősebbek (60 év felettiek) és az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők óvatosak. Mindössze 12 százalék sorolta magát a „szélsőségesen elővigyázatos” kategóriába – ők azok, akik még egy kisebb kiadás után is bűntudatot éreznek.

A pénzügyekkel kapcsolatos aggodalom ugyanakkor általános: a 18 és 69 év közötti válaszadók legalább 40 százaléka kifejezetten szorong a pénzkezeléstől, és nem szívesen költi el a megtakarításait.

A felmérés azt is vizsgálta, hogyan viszonyulunk általában az élethez. Úgy tűnik, hogy a hedonista felfogás elég elterjedt: a válaszadók több mint fele értett egyet ezzel a gondolattal, és mindössze 5 százalék utasította el teljesen ezt a szemléletet. Habár az idő előrehaladtával ez a hozzáállás általában enyhül, még így is áthatja sokunk mindennapjait. Ennek ellenére fontos kiemelni, hogy a válaszadók 28 százaléka bevallotta: szinte minden költés után rosszul érzik magukat.

A jövőt illetően a visszafogott optimizmus jellemez minket: 52 százalék „óvatos optimistának” tartja magát, míg a teljesen pesszimisták és a derűlátók egyaránt 24-24 százalékot tesznek ki. Ami viszont a boldogság forrásait illeti, a legtöbben a családra és a gyerekekre helyezik a hangsúlyt. Emellett jellemző ránk a megszokásokhoz való ragaszkodás is: 81 százalék mondta azt, hogy szereti a kiszámíthatóságot és a stabilitást.