kukorica aszály
A kukorica magas hazai ára megfékezi az exportot és növeli az importot. Az aszály miatt szükség is van a tengeri behozatalára, mivel az idei termés szinte biztosan nem fedezi majd a hazai igényeket. Ráadásul visszaszorulóban van a kukoricatermesztés is Magyarországon, ami nagyrészt a klímaváltozásnak köszönhető.

Kevés a kukorica

A szakértők szerint 3,1-3,5 millió tonna lehet az idén itthon megtermett kukorica mennyisége. Ez elég kevésnek számít, mivel évente nagyjából 4-5 millió tonnát használunk fel idehaza. Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetsége (Gabonaszövetség) főtitkára nem emlékszik olyan évre, amikor a szükséges mennyiséget ne termelte volna meg az ország – írja a Haszon Agrár a VG alapján.

2-2,5 millió tonna kukoricát igényelnek éves szinten a hazai etanolgyárak. Takarmányként 1,8 millió tonnát hasznosít az ország, humán fogyasztásra 200 ezer tonnára van szükség. Ez összesen 4-4,5 millió tonna, azonban kalkulálni kell az átmenő készletekkel, a vetőmagként felhasznált mennyiséggel és a veszteséggel is.

Nem tudni, hogy lesz-e elég 

A VG cikkéből kiderül: hazánkban a terményárak jellemzően nem követték a világpiaci árakat a közelmúltban.

Az elmúlt hónapokban a nagyobb gabonatőzsdéken jelentős árkorrekció volt, Magyarországon azonban viszonylag stabil például a tonnánként 140 ezer forint körüli búzaárszint – ettől nem igazán akarják olcsóbban adnia a terményt a gazdák.

Éppen ezért nagyjából havi 100 ezer tonna – javarészt ukrán – olcsóbb kukorica érkezik az országba, ez viszont nem törte le a hazai árszintet. Pótsa Zsófia szerint viszont így is bizonytalan, hogy lesz-e elegendő import, amellyel fedezni lehet a magyarországi igényeket.

Búzára, rozsra, árpára, zabra, kukoricára, szójababra és napraforgóra egyébként exportbejelentési kötelezettség él itthon, de a gyakorlatban eddig nem korlátozták a kiszállítást. Ettől függetlenül is elenyésző a gabonaexport, ami egyértelműen a hazai magas árakkal magyarázható.

Búzából pedig rendelkezik exportárualappal az ország. A termés idén 3,8-4,1 millió tonna között volt, az átmenő készlet 400 ezer tonna körül alakult, így nagyjából egymillió tonna fölött van a belföldi felhasználáson felüli búzamennyiség. Igaz, ez a volumen is alatta marad az elmúlt évek átlagának, ami 2,7 millió tonna körül alakult – olvasható.

A kukoricának se tetszik az aszály 

Augusztusban írt a Haszon arról, hogy az utóbbi másfél évtized tapasztalatai alapján az ország egy jelenetős részén már nem éri meg kukoricával foglalkozni a klímaváltozás következtében – egyre több a gyenge termést hozó esztendő ezeken a tájakon.

A kukorica számára egyenletes, érlelő, de nem túl forró nyári meleg és elegendő csapadék kell, ezért a hazai kukoricatermesztés visszaszorulását gyorsíthatják az ideihez hasonló, egyre gyakoribb, forró, aszályos időszakok. Az nem valószínű, hogy egész Magyarország alkalmatlanná válna a kukoricatermesztésre, de a legmostohább területeken biztosan fel kell adni a növény termesztését.

A klímaváltozás miatt a szóban forgó területeken előtérbe kerülhetnek az igénytelenebb kalászos gabonák, például a búza és az árpa, vagy az idén szintén megviselt, de a kukoricánál ellenállóbb napraforgó. Mindezek mellett alternatíva lehet a cirok is, hiszen jól helyettesíti a tengerit, azonban annál sokkal jobban tűri a meleget és a csapadékhiányt.


A figyelmetekbe ajánljuk