Egyre több elektromos autóval találkozhatunk az utakon, sokan azonban még mindig a hagyományos – benzin- vagy dízelmeghajtású – járművekre esküsznek. Egyik legnagyobb kritika az újabb technológiával szemben, hogy jóval drágább, így kérdéses, mikorra jutunk el oda, hogy ugyanannyiért árulják őket. A KPMG nemrég ennek kapcsán végzett egy felmérést, amiben autóipari vezetőket kérdeztek meg erről.
A világ autóipari vezetőinek többsége úgy gondolja, hogy az évtized végére már a klasszikus járművekhez közel azonos áron lesznek elérhetők a tisztán elektromos autók – derül ki a KPMG friss jelentéséből.
Ez is érdekelhet: Nem viszik – bezuhantak a népszerű autómárka elektromos modelljeinek árai
Ez azt jelenti, hogy a hagyományos és az elektromos autók árai közötti különbség jelentősen csökken majd a következő öt-hat év során, azaz 2030-ig.
Legalábbis a válaszadók hetven százaléka gondolja így, azonban köztük is nagy az egyetértés abban, hogy ez az árkiegyenlítődés piacoktól függően máskor és máshogy következhet majd be.
Fotó: Shutterstock
Az elkövetkező öt évben a helyzet javulására vonatkozóan a japán vezetők alig tíz százaléka, a nyugat-európai döntéshozók huszonnégy százaléka, míg a kínai csúcsmenedzsereknek összesen huszonnégy százaléka számít – olvasható a Drive Magazine cikkében.
Számos veszély az iparágban
Az elektromos autók piacán azonban több rizikófaktor is jelen van.
A felmérés rávilágított arra is, hogy eddig több mint 500 milliárd dollárt költöttek a gyártók az elektromos meghajtású autók fejlesztésére, azonban az instabil világgazdasági és az egyre csak növekvő költségek miatt fontos átgondolniuk a gyártóknak saját helyzetüket is.
Ezt is olvasd el! Mi történne, ha az összes autó eltűnne a Földről? Elmondjuk!
A Haszon szerint a lítium- és nikkelgyártóknál jelentős túlkínálat alakult ki az akkumulátorok nyersanyagpiacán, ami miatt ezek a vállalatok leállítják vagy késleltetik projektjeiket. Ennek eredményeként az autógyártáshoz elengedhetetlen nyersanyagok ára jelentősen csökkent, és ez befolyásolja az autók értékesítési rátáját is.
Az elmúlt időszakban a lítium ára kilencven, míg a nikkel ára nagyjából ötven százalékkal csökkent. Ennek következtében több nyersanyagkitermelő cég is meghátrált: az Albermale amerikai vállalat például ideiglenesen felfüggesztette a dél-karolinai üzemének felépítését. Európában hasonlóképpen járt el a Glencore svájci bányászati és kereskedelmi vállalat, amely egyik új-kaledóniai nikkelbányájában és feldolgozóüzemében állította le a termelést.
