A pandémia idején az utazni vágyóknak otthon kellett maradniuk, amikor azonban „kiszabadultak”, elindult egy eszeveszett költekezési hullám, amit sokan csak bosszúköltésnek hívnak.
A The New York Times leírása szerint a bosszúköltés kifejezést a közgazdászok és a vállalatvezetők találták ki a szóban forgó jelenségre, amely a szakemberek becslése szerint körülbelül 2 évig tartott.
A bosszúköltésnek számos negatív hatása volt: a hatalmas kereslet megemelte a repülőjegyek, a szállodák és más utazással kapcsolatos szolgáltatás árait.
Ez is érdekelhet: Meglepő? Ebben az európai országban adják a legtöbb borravalót
Látszik már azonban a fény az alagút végén, mivel az őrült költekezési hullám – minden bizonnyal a pandémiás intézkedések kivezetése, és a nehéz gazdasági helyzet miatt – elkezdett alább hagyni, ezáltal pedig az árak is elkezdtek lejjebb menni.
A szállodai árak éves összehasonlításban lassabb ütemben emelkednek, a repülőjegyárak pedig májusban csökkentek
– jelentette a The Times a Federal Reserve Economic Data (FRED) platform adataira hivatkozva.
Omair Sharif, az Inflation Insights nevű cég alapítója szerint az idén nyáron nem lesz olyan mértékű szállás- és repülőjegy-költekezés, mint tavaly, ez pedig az inflációra is kihathat.
A repülőjegyárak és a szállodai kiadások várhatóan döntő szerepet játszanak majd a júniusi és júliusi inflációban
– mondta Sharif a The Timesnak.
Forrás: Robb Report
