Sokáig úgy volt, hogy a legendás képregényt Paul Greengrass adaptálja, de végül sose valósult meg.
A minden idők legjobb képregényének számtalanszor kikiáltott Watchmenből eddig két adaptáció készült, a Zack Snyder-féle és az HBO sorozat, ami inkább folytatás volt, de az évek során számtalan rendező filmre akarta vinni Alan Moore mesterművét már Terry Gilliamtől Tim Burtonön át Aronofskyig. Köztük van Paul Greengrass is, akit leginkább a Bourne-filmek vagy a Philips kapitány rendezőjeként ismerhetünk.
Most a Happy Sad Confused podcast vendégeként elmesélte Greengrass, hogyan nézett volna ki az ő Watchmenje.
Sose részleteztük az elképzeléseimet, mert a film sose készülhetett el. Úgy voltam vele, hogy nem akarok egy hű adaptációt, ami valószínűleg katasztrofális lett volna és valószínűleg ezért sem csinálhattam meg sose.
A nem hű adaptáció egyébként azt jelentette volna, hogy valami olyasmit csinál, aminek nem sok köze van az alapműhöz címén és karakterein, meg valószínűleg a sztori alakulásán túl.
Azt szerettem volna, ha ezek a karakterek a valódi világban élnének és csomó minden, amit tesznek, téveszme lenne. Picit olyasmi, mint a Jokerben. Joker a való világban játszódott, a címszereplő meg tele volt téveszmékkel, a mi elképzelésünk meg az volt, hogy a szuperhősök igazságosztó identitása csak a főszereplők fejében létezett, a valóságban pedig teljesen más történt, mint az ők téveszméikben. A film lényege meg az lett volna, hogy ütköztessük ezt a két világot, az elképzeltet a valóssal.
Vagyis a főszereplők csak azt képzelték volna, hogy hősök, míg a valóságban csak téveszmés betegek. Kicsit olyan, mintha Greengrass nem is olvasta volna az eredetit, nehéz ugyanis elképzelni ezt a koncepciót az eredeti mű alapján, ami szuperhősszatíra hatalomról és annak abuzálásáról. Ha hőseinknek nincs is hatalma, amivel visszaélhetnek, darabjaira hullik a Watchmen üzenete.
(Forrás: Slashfilm)
