Részegen elveszítjük gátlásainkat, és megengedjük magunknak, hogy kimondjuk valódi gondolatainkat és érzéseinket, felszínre hozva valódi személyiségjegyeinket. De vajon ez tényleg helytálló gondolat?
Nagyon sokan úgy gondolják, hogy igen. Sőt, a kínai üzleti kultúrában olyannyira hisznek ebben, hogy a potenciális üzleti partnerek szinte kénytelenek együtt berúgni, mielőtt bármilyen nagyobb üzletre kerülne sor. Rengeteg barátság és megannyi kapcsolat ment tönkre egy részegen elhangzott mondat miatt. Talán a saját életünkből is fel tudunk idézni hasonló szituációt. Az emberek részeg viselkedését a valódi jellemük bizonyítékának kell tekintenünk? Hiszen jogosan merül fel bennünk a kérdés, hogy egy embernek melyik az igazi oldala.
Annak, hogy valaki részegen milyenné válik, nyilvánvalóan van valamiféle köze ahhoz, hogy józanul miképp viselkedik. Ennek ellenére azzal mindenki tisztában van, hogy vannak dolgok, amelyeket hajlamosabb részegen tenni vagy mondani az ember, olyan dolgokat is, amelyekre józanul jellemzően nemet mondana. Ezek leginkább szexuális együttlétek, viták, akár verekedések, döntések.
De ha hátralépünk kettőt, és alaposan átgondoljuk a dolgot, akkor rájövünk, hogy nincs túl sok értelme ennek az állításnak, miszerint az ittas viselkedés valódi személyiségjegyeket mutat. Az alkohol nem korlátozza az önuralmunkat azzal, hogy átadja magát az önző késztetéseinknek, sokkal inkább az önuralom ellen hat. Tehát sokszor persze bátrabbak vagyunk, de nem mindig olyan áron, ahogy azt józanul kívánnánk saját magunknak.
Az alkoholfogyasztás személyiségre gyakorolt hatásairól szólt nemrég egy tanulmány, amelyet Rachel Winograd, a Missouri Institute of Mental Health kutatási adjunktusa vezetett. A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy az általános meggyőződésünk, miszerint a részegség személyiségváltozást okoz, sokkal inkább a kiemelkedő, társadalmilag elterjedt rossz példaképek– például az olyan filmekből született sztereotípiák, mint a rendkívül népszerű Másnaposok trilógia– eredménye.
