Miután csillagászok felfedezték, hogy a SpaceX egy elhagyott rakétafokozata valószínűleg március elején a Hold felszínére zuhan, a történet számos érdekes kérdést vetett fel azzal kapcsolatban, hogy vajon jogszerű-e az űrszemét Holdra dobása.
Most egyes jogi szakértők szerint a szemétlerakás okot adhat arra, hogy bepereljék Muskot és a SpaceX-et, bár egyesek szerint egy ilyen per valószínűleg soha nem fog megvalósulni.
Persze a legnagyobb ok, amiért Muskot valószínűleg nem fogják beperelni a mutatvány miatt, az az, hogy technikailag senki sem birtokolja a Holdat. Ennek ellenére, ha a SpaceX rakéta eltévedt része mondjuk a kínai holdjárónak ütközik, akkor jelentős jogi problémával nézhetnek szembe.
Az 1966-os világűrről szóló szerződés és az űreszközök által okozott károkért való nemzetközi felelősségről szóló 1972-es egyezmény szerint az országok jogi igényeket támaszthatnak, ha űreszközeik más országok által okozott károkat szenvednek el. Más szóval, ez elméletileg megtörténhet.
Ennek ellenére ezek még feltérképezetlen jogi területek.
Érdekes, hogy a szerződések hatályba lépése óta egyetlen felelősségre vonatkozó igény merült fel. 1978-ban egy szovjet műhold meghibásodott Kanada felett, és radioaktív anyagot juttatott a légkörbe. A kanadai kormány a Szovjetunióval csekély 3 millió dollárért tudta rendezni az ügyet, miután eredetileg 6 millió dollárt számláztak ki az országnak.
Musknak valószínűleg nem kell fizetnie, miután rakétája a Holdba csapódik. Anderson azonban úgy véli, hogy nem sokáig úszhatja meg a holdi szemetelést. Ahogy a NASA Artemis programja egyre nagyobb lendületet vesz, és ahogy az országok előretolt helyőrségeket létesítenek a Holdon, valószínűleg egyre több szabályozást fogunk látni arra vonatkozóan, hogy mit lehet és mit nem lehet tenni a Hold felszínén.
A projektben részt vevő országok például aláírták az Artemis-egyezményt, amely az űrszemét korlátozására vonatkozó szabályokat tartalmazza.
Forrás: Futurism
