Elkészült az ezzel kapcsolatos első kutatás, ami alapján bizony az unokák az elsők a nagyiknál.
Ha szüleink sok időt töltenek gyerekeinkkel, azt mindenkinek a hasznára válik általában. A szülők pihenhetnek, kutatások szerint pedig a gyerekek közérzetét és tanulmányi eredményeit is javítja, ha egy gondoskodó nagyszülő van a közelükben. Ugyanakkor ha időnként azt érezzük, hogy szüleink jobban örülnek gyerekeinknek, mint nekünk, az egyáltalán nem véletlen. De főleg nem alaptalan, derült ki egy új kutatásból.
Az Emory Egyetem kutatói 50 olyan nőn végeztek kísérletet, akiknek legalább egy darab 3 és 12 év közötti biológiai unokájuk van. Funkcionális mágneses rezonanciás képalkotással vizsgálták az agyukat, miközben az adott gyermekről, a gyermek szüleiről, valamint egy nem rokon gyermekről és felnőttről készült képeket mutattak felváltva nekik.
Mint kiderült, a nagymamáknak sokkal erősebb érzelmi kapcsolatuk van az unokáikkal, mint a saját gyerekükkel.
Egy korábbi kísérletben apákat vizsgáltak, a nagymamák kapcsolata a gyerekkel még náluk is erőteljesebb. Míg a nagyik agyában az unokákat látva az érzelmi empátiáért felelős rész volt aktív, addig a gyerekük fotóit látva a kognitív empátiáért felelős rész.
Az érzelmi empátia az, amikor képesek vagyunk átérezni, amit valaki más érez, míg a kognitív empátia az, amikor kognitív szinten megértjük, mit érez valaki más és miért.
Az eredmények alátámasztják azt az elképzelést, hogy az agyban létezhet egy globális gondoskodó rendszer, amely az anyáknál, az apáknál és a nagymamáknál is aktiválódik.
(Forrás: Guardian)
