A vikingek erős és hatalmas emberek voltak, ám ahhoz, hogy a tengereken harcolhassanak és országokat hódítsanak, egészségesen kellett étkezniük. A vikingek étrendje fehérjében, friss gyümölcsökből és zöldségekből állt. Innen is látszik, hogy a lehető legjobban kihasználták a rendelkezésre álló erőforrásokat, hogy biztosítsák számukra a szükséges táplálékot.
Nincs ebéd
A mai napi háromszori étkezéssel ellentétben a vikingek csak kétszer ettek naponta. A napi 2 étkezést „dagmal" és „nattmal" néven ismerték, ami lefordítva nappali és éjszakai étkezést jelent. A dagmalt az ébredés után egy órával, a nattmalt pedig a munkanap vége után szolgálták fel.
Dínom-dánom
A vikingek lakomákat tartottak olyan ünnepek alkalmából, mint a jól vagy a mabon, illetve olyan alkalmakra is, mint a gyermekszülés és az esküvő. Ezeken a lakomákon általában a magasabb státuszú családok jelentek meg.
Ezek a vigadozások jellemzően pörköltekből, sült és főtt húsokból álltak, amelyeket vajban sült gyökérzöldségekkel és édes gyümölcsökkel együtt tálaltak. Emellett olyan ritka, de népszerű ételeket is felszolgáltak, mint a brunost (barna sajt). A finomságokat pedig természetesen alkohollal öblítették le.
Miképp termesztettek?
Norvégia éghajlata meglehetősen zord, s az év majdnem egyharmadában nem lehetett termeszteni. A vikingek ekkor folyamodtak az élelmiszerek pácolásához. Ezért a legtöbb gyümölcsöt és zöldséget savanyították, a húsokat pedig sózták és szárították, ezzel tartósítva az élelmet. Tudni lehet, hogy a vikingek az ételek főzéséhez dióolajat használtak, és az ételeket rostélyon vagy üstben készítették.
Óriásalka
A viking kori Izlandon feltárt csontok szerint a vikingek étrendjének fontos részét képezte az óriásalka.
