Piramisok a sivatagban.

Sokak szerint a piramisok a legrejtélyesebb építmények a Földön. Van, aki mérnöki mesterműnek tartja őket, míg mások a földönkívüliek munkájának hiszik az egyedi külsejű épületeket. A piramisokról szinte mindenkinek az ókori egyiptomi kultúra jut az eszébe, ám a legtöbb ilyen építmény nem Kleopátra hazájában, hanem egy másik, kevésbé híres országban található meg.


Egyiptom egyenlő piramisok. Az előbbi állítást mind a történelem-rajongók, mind a turizmus iránt aktívan érdeklődők nagyrésze osztja. Az ugyan teljes mértékben igaz, hogy a furcsa alakú épületek egybeforrtak az észak-afrikai ország nevével – mind kulturális, mind marketing szempontból –, és a piramisok olyanok Egyiptomnak, mint Párizsnak az Eiffel-torony.

A legtöbb ilyen építmény azonban nem ott, hanem egy másik afrikai országban, Szudánban található, amely az egykori Núbia területén fekszik.

Az akkori tervezők és uralkodók nem aprózták el a piramisépítést, mivel több mint 250 gúla alakú építményt húztak fel, de ez csak akkor meglepő, ha nem ismerjük a két afrikai ország közötti történelmi összefonódásokat.

A núbiaiakra nagy hatással voltak az egyiptomi építészek, sőt a két birodalom erős gazdasági és kulturális kapcsolatot épített ki egymással. Az i.e. 8 században például Núbia elfoglalta Egyiptomot.

Piramis és piramis között is vannak azonban jelentős különbségek. A 4600 éves núbiai építmények sokkal kisebbek és meredekebbek az egyiptomi „testvéreiknél”, a halottakat pedig nem az épület belsejébe, hanem alá temették el.

A legtöbb szudáni piramist az i.e. 9. század és az i.e. 4. század között, a Kusita királyság fénykorában építették. A leghíresebb kusita gúlák Meroéban találhatók meg.

A núbiai piramisok sok-sok évig rejtve voltak a világ szeme elől, mígnem a 18. és a 19. században a régészek rájuk nem találtak. A különös építményekről először egy Frédéric Cailliaud nevű úriember számolt be 1821-ben. A könyvét azonban nemcsak a lelkes történelem-rajongók, hanem a kincsvadászok is előszeretettel lapozgatták, így a sírrablók pár éven belül alaposan felforgatták a műemlékeket.

Ettől függetlenül a mai napig számos kutatócsoport foglalkozik a Szudánban található piramisok történetével, pár évvel ezelőtt például angol szakemberek 16, eddig nem ismert temetkezési hely nyomaira bukkantak rá.

A figyelmetekbe ajánljuk