Ez újra megtörténhet?


Két évszázaddal ezelőtt 1816-ban Észak-Amerika és Európa egyes részein emberek milliói tapasztalhatták meg milyen az, amikor a vakáció ideje alatt farkasordító hideg uralkodik. Ez az esztendő úgy vonult be a történelembe, mint a nyár nélküli év, amely iszonyatos terméskieséshez és éhínséghez vezetett.Bár akkor még nem tudták, hogy mi okozta a rendkívüli hideget, a tudósok és a történészek ma már tudják, hogy az emberiség történetének legnagyobb vulkánkitörése volt ezért a felelős.

Az indonéziai Tambora-hegy 1815. áprilisában több millió tonna port, hamut és kén-dioxidot lövellt a légkörbe, ami átmenetileg megváltoztatta a Föld éghajlatát, s akár 3 fokkal is csökkentette a globális hőmérsékletet.

Ez volt messze az emberiség történetének leghalálosabb vulkánkitörése. A Progress in Physical Geography című folyóirat szerint legalább 71 ezer ember halálát okozta.

Ha a kitörés elég erős, a kén-dioxidot magasan a sztratoszférába lövi, több mint 10 mérfölddel a Föld felszíne fölé. Odafent a kén-dioxid vízgőzzel reagálva szulfát aeroszolokat képez. Mivel ezek az aeroszolok az eső magassága felett lebegnek, nem mosódnak ki. Megmaradnak, visszaverik a napfényt és lehűtik a Föld felszínét, ami a Tambora kitörésének időjárási és éghajlati hatásait okozta több mint egy évvel később.

Így egy évvel később 1816. június 7-8-án erős havazás vette kezdetét Észak-Amerikában és Európa jó pár országában. Montreal utcáin megfagyott madarak hullottak a fákról, illetve rengeteg takarmány állat halt meg az erős időjárásváltozás miatt. A termesztett növények, zöldségek pedig teljesen elpusztultak.

Az élelmiszerhiány mellett a természetes éghajlatváltozás betegségeket, járványokat, a jobb otthont kereső emberek széles körű migrációját és vallási megújulásokat okozott, hiszen az emberek megpróbálták mindezt értelmezni. Augusztusra pedig az egyre súlyosbodó fagyok tovább károsították vagy elpusztították a termést Új-Angliában. Az emberek állítólag mosómedvéket és galambokat ettek élelem gyanánt.

A borús időjárás az irodalmi világra is átterjedt: ez a zord, fagyos év ihlette Mary Shelly Frankenstein című epikus horrorregényének cselekményét.

És ez akár ismét megtörténhet. Az óriási vulkánok bármikor, szinte előjelek nélkül kitörhetnek, megváltoztatva az éghajlatot, átmeneti kegyelmet adva az ember okozta globális felmelegedésnek.

(eu.usatoday)

A figyelmetekbe ajánljuk