A múlthéten jelentették be, hogy a világhírű bayeux-i faliszőnyeget őrző franciaországi múzeum 2024-ben restaurálja azt kárpitot, ami román kori textilművészet legjelentősebb emléke.
A nyugat-franciaországi (bretagne-i) Rennes múzeumában őrzött kárpitot a tervek szerint precízen leporolják és alaposan kijavítják a hibáit, amik az idő alatt keletkeztek az óriási szőnyegen.
A múzeum közleménye szerint a munkálatok célja a teljes portalanítás mellett „stabilizálni az évszázadok során bekövetkezett szerkezeti változásokat és limitálni a középkori lenvászon feszüléseit, amelyeket főleg a régi restaurálások okoznak".
Egyes elváltozások a faliszőnyeg történetét tükrözik, ezért azokat meghagyják abban az esetben, ha fennmaradásuk nem fenyeget a kárpit állagának további romlásával.
Ilyen elváltozások például a szögek által okozott lyukak, amelyek a falra való felfüggesztéskor keletkeztek a kárpiton, a régmúltban végrehajtott javítások, vagy azok a viaszfoltok, amelyeket a katedrálisban égő gyertyák hagytak maguk után.
Normann hajó ábrázolása
Wikimedia
A már 1840 óta műemléki védelem alatt álló, és az UNESCO világörökségi listáján is szereplő kárpit 2020 januárjában esett át nagyszabású állagfelmérésen:
egy-egy restaurátor naponta egy méternyit vizsgált át árgus szemekkel, a szakemberek e munka eredményeként tettek javaslatokat a mérete és a kézi munka minősége alapján.
Hódító Vilmos két testvérével, Odo bayeux-i püspökkel és Roberttel
Wikimedia
A rendkívüli szakértelemmel megalkotott hímzésmunka keletkezésének helyszíne és ideje nem teljesen egyértelmű, de a szakértők többsége szerint a kárpit nem Franciaországban, hanem Angliában készülhetett az 1070-es évek végén, nagy valószínűséggel Bayeux püspöke, Odo – Vilmos féltestvére – megbízásából.
Gyapjúfonallal, öt szín nyolc árnyalatával hímezték ki száröltéssel és lapos hímzéssel
A 68,38 méter hosszú, fél méter széles hímzés 58 képben,, magyarázó latin szövegekkel mutatja be Anglia normann meghódítását és az ahhoz vezető történelmi eseménysort: az 1066 októberében megvívott, normann győzelemmel végződött, hat évszázadnyi angolszász uralomnak véget vető hastingsi csatát, amely után két hónappal, 1066 karácsonyán Hódító Vilmost, Normandia hercegét Anglia királyává koronázták a londoni Westminster apátságban.
(MTI)
