110 éve tört ki az első világháború: különleges fotók az évforduló emlékére

„A történelem folyamán minden háborúnak volt saját neve. Kivéve annak, amelyikről Szalay-Berzeviczy Attila kétkötetes könyve szól. Ezt nemes egyszerűséggel úgy hívták: a nagy háború. Az emberiség történetének első nagyszabású globális katonai konfliktusa számos tanulsággal szolgál még a jelenkor számára is. Éppen ezért az 1914–1918-as eseményeket fontos ismernie mindenkinek” – így szól a könyv bevezetője, amelynek első, 2022-ben megjelent kötetétől mi is írtunk.

Szalay-Berzeviczy Attila közgazdász és tőkepiaci szakember, több mint 30 évnyi felső vezetői tapasztalattal az osztrák és közép-kelet európai bankrendszerben. 2012 óta professzionális fotográfusként és amatőr történészként a Historical Military Photos nevű vállalkozása keretében első és második világháborúval kapcsolatos fényképeket készít a francia Beaches of Normandy Tours számára.

Az 1914–1918 közötti időszak iránti érdeklődése akkor vált igazán intenzívvé, amikor közelebbről megismerte ükapja, Berzeviczy Albert és unokatestvére, Berzeviczy Béla háború alatti életének részleteit. Albert a Magyar Tudomanyos Akadémia elnöke volt a háború alatt, míg Béla végigharcolta az összes frontot 1914 és 1918 között, majd Horthy Miklós kinevezte vezérkari főnöknek, később pedig őt bízta meg a háború utáni magyar honvédség újjászervezésével.

Amikor Attila 2013-ban Budapestről hosszú évekre Bécsbe költözött, még erősebb késztetés munkált benne, hogy jobban megértse az Osztrák–Magyar Monarchia bukásának okait, és valamilyen módon ő is hozzájáruljon a nagy háború centenáriumához. 2014 áprilisában kezdett el dolgozni a kétkötetes könyvön, mely angol nyelven a nemzetközi könyvpiacon is megjelent, második kötete pedig június 28-tól a magyar könyvesboltok polcain is elérhető.

„Azért kell megismernünk az első világháborút, hogy elkerüljük a harmadikat – vallja Szalay-Berzeviczy Attila. A szerző nem ítélkezik, nem oszt utólag igazságot senkinek – számára minden elesett katona egyforma áldozat. Ettől válik háborús könyve a béke üzenetévé.”
Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész

Az asiagói csata emlékműve

Bár az olasz frontot az isonzói csaták dominálták, az osztrák-magyar katonai vezetés az 1916 májusában indított asiagói csatával egy új frontvonalat is megnyitott Trentino hegyvidéki területén. A háborút követően Asiagóban építették fel a legnagyobb olasz háborús emlékművet. A diadalív alatt több mint 50 000 olasz és osztrák-magyar katona holtteste nyugszik.

A történelem legnagyobb tengeri ütközete

A jütlandi csata 1916. május 31-én délután kezdődött, 12 órán át tartott, 151 brit és 99 német hadihajó, valamint közel 100 000 katona vett részt az összecsapásban. A Norvégia irányába előretörő Nyílttengeri Flottának a tervről előzetesen értesülő britek csapdát állítottak, de a kibontakozó harc során – a túlerő ellenére – a németek jelentősen nagyobb veszteségeket okoztak a briteknek, és az éjszaka folyamán sikerült áttörniük az ellenség vonalain és visszatérniük a bázisaikra, így az összecsapást ők könyvelhették el sikerként. Az első világháború legnagyobb tengeri csatáját a hadtörténet legnagyobb csatahajók által vívott ütközeteként tartják számon.

A legvéresebb csata

A nyugati fronton vívott somme-i csata néven ismert összecsapásra 1916. július 1. és november 18. között került sor, és az első világháború egyik legnagyobb és legvéresebb csatájaként vonult be a történelembe: a résztvevő 3,5 millió francia, brit és német katonából 400 000 halottal és 800 000 sebesülttel ért véget az ütközet.

45 méter magas emlékmű

A somme-i csata veszteségét a legjobban talán a 45 méter magas Thiepval Emlékmű monumentális mérete adja vissza. Az emlékművet 1928 és 1932 közt építették Sir Edwin Lutyens tervei alapján, és 1932. augusztus 1-jén a walesi herceg (VIII. Eduárd későbbi brit király) avatta fel Albert Leburn francia elnök jelenlétében.

Kanadai nemzeti emlékmű Franciaországban

A franciaországi Vimyben álló kanadai nemzeti emlékmű (Canadian National Vimy Memorial) az első világháborúban harcoló kanadai katonák előtt tiszteleg. Az emlékművön, amely a Vimy-gerincért folytatott harcok helyszínén található, a Franciaországban elesett, ismeretlen helyen nyugvó kanadaiak neve található. Ez a legmonumentálisabb első világháborús kanadai emlékmű Európában.

A háromfedelű német vadászrepülőgép

A Fokker Dr.I névre hallgató német háromfedelű repülőgépet Anthony Fokker tervezte: kis méretének és súlyának köszönhetően jól lehetett manőverezni vele, viszont tapasztalt pilótákra volt szükség az irányításához. 1917 utolsó hónapjaiban mutatták be az újdonságot, azonban a felső szárny tervezésből adódó hiányosságai több esetben is halálos áldozatot követeltek, ezért végül a gyártását 1918 májusában felfüggesztették. Ennek ellenére ez a repülőgép maradt a híres német vadászpilóta, Manfred von Richthofen (közismertebb nevén a „vörös báró”) kedvenc darabja, valamint a Nagy Háború legismertebb repülője.

Az októberi forradalom 100. évfordulója

Az 1917-es októberi forradalom 1917. november 7-én (az Oroszországban akkor használt julián naptár szerint október 25-én) Oroszország akkori fővárosában, Petrográdban (a mai Szentpéterváron) lezajlott forradalmi eseménysorként vonult be a történelembe, melyet a Lenin irányította bolsevik párt vezetett. 2017. november 7-én az az 1917-es forradalom 100. évfordulója alkalmából Moszkvában, a Vörös téren nagyszabású katonai felvonulást rendeztek.

Ausztrálok az izraeli sivatagban

Az 1917-es év utolsó nagyobb offenzívája a hadtörténet utolsó nagy lovasrohama is volt egyben: 1917. október 31-én az ausztrál 4. könnyűlovas dandár 12 000 lovaskatonája és a brit 5. hegyidandár Edmund Allenby tábornok irányításával intézett támadást a török és német csapatok által tartott Beér-Seva, az izraeli Negev sivatag legnagyobb városa ellen és sikerült elfoglalniuk a települést. Száz évvel később, 2017. október 31-én egy megemlékezés keretében újrajátszották az ütközetet: száz ausztrál lovas galoppozott keresztül a Beér-Seva-i sivatagon.

Az USA hadseregének veszteségei

Az 1918. szeptember 26-ától a november 11-én kötött fegyverszünetig tartó Meuse–Argonne offenzíva fontos része volt az I. világháború utolsó, szövetségesek által vezetett támadássorozatának. Az USA legnagyobb szerepvállalásaként számontartott, legvéresebb csatájában összesen 1,2 millióan harcoltak, közülük több mint 95 000-en sebesültek meg és 26 000-en estek el. Az ütközet helyszínén hozták létre a legnagyobb tengerentúli amerikai katonai temetőt, 14 246 sírkővel.

A háború vége

Amikor 1918. november 11-én életbe lépett a Németország és a szövetségesek által aláírt fegyverszünet, az első világháború 1561 napját követően elhallgattak a fegyverek a nyugati fronton. A belga kisváros, Ypres, ahol az első világháború egyik nagy csatája zajlott, romokban hevert, de a következő évtizedek során a lakói mindent megtettek az újjáépítés érdekében. Száz évvel később több ezren gyűltek össze a város piacterén megemlékezni az első világháború lezárásáról – piros pipacsok hullottak le a városkapu diadalívéről, miközben a háttérben skótduda szólt.