Costa Rica, Kolumbia, Panama és Ecuador elnökei Glasgowban jelentették be tengeri rezervátumaik bővítését.
Négy latin-amerikai ország kedden bejelentette, hogy bővítik és egyesítik tengeri rezervátumaikat, hogy egy hatalmas folyosót hozzanak létre a Csendes-óceánon a tengeri teknősök, tonhalak, tintahalak, pörölycápák és más fajok védelmének érdekében – írja a Phys.org.
Az új tengeri folyosó az ecuadori Galápagos-szigeteket köti majd össze a kolumbiai Malpelo szigettel, valamint a Costa Rica és Panama vizein található Cocos- és Coiba-szigetekkel, megvédve a vándorló fajokat a Csendes-óceán keleti részét évente felkereső több száz hajóból álló halászflottáktól.
A bejelentésre a skóciai Glasgowban tartott ENSZ éghajlat-változási konferencián került sor, ahol a világ vezetői a szén-dioxid-kibocsátási célok és más környezetvédelmi kérdések megvitatására gyűltek össze.
A bejelentésre a Csendes-óceán keleti részén folytatott ipari halászat miatti növekvő aggodalom közepette került sor, ahol a kínai és más országok halászflottái évente több százezer tonna tengeri élőlényt halásznak ki megkérdőjelezhető módszerekkel.
Meg fogjuk védeni az olyan ökoszisztémákat, mint a Galapagos- és a Kókusz-szigetek, amelyek a világ legértékesebb ökoszisztémái közé tartoznak
– mondta Alvaro Quesada Costa Rica-i elnök.
A Csendes-óceán keleti részén egy védett folyosó létrehozására irányuló erőfeszítések 2004-ben kezdődtek, amikor Panama, Kolumbia, Costa Rica és Ecuador aláírt egy nyilatkozatot, amely a csendes-óceáni szigetterületeik védelmére irányult. Azóta ezek az országok tengeri rezervátumokat hoztak létre a Galapagos-, Malpelo-, Cocos- és Coiba-szigetek körül, amelyek nagyon kis emberi populációval rendelkeznek, de több száz tengeri és madárfajnak adnak otthont.
Az új folyosó mintegy 500 000 négyzetkilométeres védett területet hoz létre, amely az ipari halászflották számára tiltott-zóna lesz.
A latin-amerikai országok közölték, hogy ezzel próbálnak hozzájárulni ahhoz a globális kezdeményezéshez, amely 2030-ig a világ óceánjainak és szárazföldi területeinek 30%-át kívánja megóvni az éghajlatváltozás elleni küzdelem jegyében.
Ivan Duque kolumbiai elnök szerint az új folyosó "a nyugati félteke legnagyobb tengeri védett területe".
