A tudósok keményen dolgoznak azon, hogy a háziállatokkal kapcsolatos tüsszögés és nátha távoli emlék legyen, és ígéretes híreket kaptunk a kutatóktól, akik a kutyaallergia elleni vakcina lehetőségeit elemzik.
Egy japán kutatócsoport a vakcina kifejlesztésének első lépéseként azonosította a molekulák bizonyos részeit, amelyek felelősek lehetnek azért, hogy az emberekben allergiás reakciót váltanak ki, ha kutya van a közelben. Miután ezeket a molekuláris részeket kiszúrták és izolálták, potenciálisan olyan vakcina célozhatja meg őket, amely csökkenti az általuk kiváltott immunválaszt. Ezeket a szakaszokat technikailag epitópoknak nevezik, olyan aminosavakból álló láncok, amelyek a fehérje azon részét alkotják, amelyet a szervezetünk fenyegetésként érzékel.
A kutatók egy bizonyos Can f 1 nevű kutyaallergénre összpontosítottak, amely egyike a hét korábban azonosított ilyen allergénnek, és amelyről úgy gondolják, hogy a kutyákra allergiás embereknél a reakciók 50-75 százalékáért felelős. A röntgenkrisztallográfiának nevezett technika segítségével a csoport képes volt meghatározni a Can f 1 fehérje szerkezetét teljes egészében, amire korábban még nem volt példa.
A Can f 1 és más hasonló allergének között kulcsfontosságú különbségeket azonosítottak, amelyek a kutatók szerint erős jelölt epitópok felé mutatnak. A további kísérleti munkával még jobban le lehet szűkíteni ezeket a jelölteket. A Can f 1 szerkezete hasonlít más kutya lipocalin allergénekéhez. Azonban a felületi töltés eloszlása ezeken a fehérjéken nagymértékben eltér.
Egy kutyaallergiás számára a tudósok által keresett epitópok úgy képzelhetők el, mint olyan kirakós darabok, amelyek a mi immunrendszerünk - a B-sejtek által hordozott antitestek, illetve T-sejtek - által épített megfelelő darabokkal illeszkednek egymáshoz a könnyű azonosítás érdekében. Lényegében az allergiás reakció okára vadásznak. A vakcina kifejlesztésének ez az epitópvezérelt módja korántsem általános, és ha a tudósok képesek lesznek ezt a kutyaallergiával kapcsolatban megvalósítani, akkor remélhetőleg ugyanezt az eljárást a jövőben más típusú vakcinák kifejlesztésére is felhasználhatják.
(Forrás: ScienceAlert)
