New York, Párizs, London, Monte Carlo – kétségtelen, hogy ezekben a városokban találhatók a világ legdrágább és legvonzóbb irányítószámai, a legmenőbb ingatlanokat azonban már valahol egészen máshol kell keresni – legalábbis a kriptorajongók szerint. Esküdt Judit cikke.
A metaverzum az ingatlanvásárlások egyik központi helyszínévé vált, a privát szigetektől kezdve a hírességek otthonáig és a bevásárlóközpontokig. Mindez teljesen virtuális, mégsem riasztja el a befektetőket. De valóban ez lenne a jövő? Hogy lehet értéke egy olyan ingatlannak, ami a valóságban nem is létezik, és miért lehetnek eltérőek a négyzetméterárak még a digitális térben?
Falak nélkül
A Földön, a fizikai térben építő ingatlanfejlesztők tévednek, ha azt gondolják, egyszerűen át tudnak lépni a metaverzumba. Ott ugyanis nincs szükség téglára vagy betonra – a digitális világ absztrakt, hisz nincsenek meg azok a korlátai, amelyekkel a fizikai térben hagyományosan meg kell küzdenünk. A digitális építkezés szíve a kód és a szoftver, tulajdonképpen nem is földet vagy építményt, hanem technológiát vásárolhatunk.
Mindennap arra ébredek, hogy ingatlanfejlesztők e-mailjei sorakoznak a postaládámban, de senkinek sincs szüksége menedzselt lakásokra a metaverzumban
– mondja Adam de Cata, a Decentraland vezetője, aki szerint a metaverzum jobb, mint a valóság, mert egyszerűen más, mint a valóság.
Ezek a lakások nem amortizálódnak, és a partik után sem kell rendet rakni.
Valódi pénz
A kriptoszkeptikusok azt gondolhatnák, hogy a valódi pénz nem kézzelfogható földekbe való befektetése egyszerűen nevetséges és szürreális, a szóban forgó telkek és ingatlanok mégis dollármilliókért kelnek el. A jelenlegi befektetői hangulat azzal a hasonlattal festhető le a legjobban, mintha lehetőségünk nyílna az 1800-as években területet vásárolnunk a New York-i Fifth Avenue-n. Ami a helyzet hátránya, az egyben az előnye is, hiszen egy magas kockázatú, erősen spekulatív, volatilis befektetési formáról beszélünk, ami nagy profittal kecsegtet, de ugyanakkorát lehet bukni is.
Mindez nagyon-nagyon kockázatos. Csak olyan tőkét fektessen be, melyet hajlandó akár elveszíteni is
– tanácsolja Janine Yorio, a Realm Republic társalapítója.
Jó környék
A virtuális világok ingatlanpiaca hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint valós testvére. Az igazi nagyvárosokhoz hasonlóan, a nagy látogatottságú központokhoz közelebb eső virtuális ingatlanok magasabb értéket képviselnek, mint egy virtuális ház a meta külvárosában. A digitális plázák közelében lévő telkek, mint a Dragon City, a Vegas City és a Decentraland saját piros lámpás negyedei drágábbak, függetlenül attól, hogy egyetlen gombnyomással „bárhová teleportálhatunk” – hívta fel rá a figyelmet Adam de Cata. Ugyanez érvényes a virtuális üzletek nyitására vagy a virtuális hirdetőtáblák helyének kiválasztásakor is: a lokáció kulcsfontosságú.
Milliós telkek
Az első digitális „iparmágnások” először a 2000-es évek közepén kaptak lehetőséget virtuális ingatlanvásárlásra, a Second Life és az Entropia Universe tudományos-fantasztikus játék platformján. 2012-ben az Entropia Universe egyik „bolygójának” egy része például 2,5 millió dollárért kelt el. Már ez sem okozott kis meglepetést, de a Realm Republic tavalyi vásárlása még ezt is túlszárnyalta: az egyik legismertebb metaverzumban,
a „The Sandbox”-ban egy 4,3 millió dolláros területet választottak.
A vállalat bevásárolta magát a rivális metaverzumba, a Decentralandba is, és felépített egy digitálisan 16 000 négyzetméteres, Metajuku névre keresztelt bevásárlónegyedet, melyet a jellegzetes utcai divatjáról ismert tokiói Harajuku kerület ihletett. Az ár 2,4 millió dollár volt.
Szintén a Republic Realm befektetése a Fantasy Islands névre keresztelt, 100 szigetből álló, virtuális villákat magába foglaló fejlesztés. A villákat a tulajdonosaik akár átalakíthatják, azokban bemutathatják NFT műalkotásaikat, digitális gyűjteményeiket, vagy akár hajóikat is barátaiknak. Az egyik legsikkesebb „szigetkiegészítő” a The Metaflower szuperjacht 650 000 dollárért talált gazdára.
A metaverzum mint aranybánya
A luxusmárkák, különösen a divatházak esetében egyértelmű a csáberő: a termelési költségek kikerülése mellett a virtuális föld vásárlása és a metaverzumban lévő kiskereskedelmi üzletek megnyitása megszünteti a készletek és a személyzet szükségességét, miközben a termékeket a hét minden napján, a nap 24 órájában könnyen elérhetővé tehetik a fogyasztók számára. Az olasz divat nagyhatalma, a Gucci bebizonyította, hogy a metaverzum igenis vonzó lehetőség, miután több mint 19 millió látogatót üdvözölt online a Gucci Gardenben, ahol a divatrajongók „felpróbálhatták” és megvásárolhatták a limitált kiadású Gucci digitális ruházati kollekciójának darabjait. Vajon tényleg ez lenne az online vásárlás jövője? Általánosságban elmondható, hogy ezeknek a bevásárlónegyedeknek az a víziója, hogy az e-kereskedelmet két dimenzióból három dimenzióba emeljék, felhasználva a videojátékokból már ismert lehetőségeket, ezáltal újfajta online vásárlási desztinációkat életre keltve.
Mire figyeljünk?
Ha általánosságban a nagyvárosokra gondolunk, New Yorkban ott a Fifth Avenue, Los Angelesben pedig a Rodeo Drive. A mi célunk a metaverzumban ezen utcák megfelelőjének a létrehozása
– nyilatkozta Andrew Kiguel, a tokens.com vezérigazgatója és társalapítója.
A Grayscale kriptoeszköz-kezelő legutóbbi jelentése szerint a digitális világ a közeljövőben egybillió dolláros üzletággá nőheti ki magát.
A metaverzum a közösségi média következő iterációja
– állítja szintén Andrew Kiguel.
A digitális térben el tudunk menni moziba, koncertre, születésnapi partira, a lakásokat lízingelhetjük, kiadhatjuk, és talán még Airbnb-zni is lehet majd hamarosan.
A nagy kérdés persze az, elég vonzó-e a metaverzumban elérhető tartalom ahhoz, hogy abban a világban, ahol a figyelmünk a legértékesebb tőke, újra és újra vissza akarjunk térni a háromdimenziós digitális világába, hogy ott „költsük el” a figyelmünket.
