5 rendkívüli nő a történelemből, akiről ideje lenne többet beszélni
A történelem ritkán igazságos a nőkkel. Különösen igaz ez azokra, akik kiléptek a számukra kijelölt szerepekből és saját környezetükben radikális változásokat indítottak el. A világot nemcsak királyok, hadvezérek és filozófusok formálták, hanem olyan nők is, akik tudományban, gondolkodásban vagy társadalmi hatásban messze megelőzték a korukat.
Alexandriai Hüpatia (i. sz. 355–415)
Illusztráció: Ezt a tartalmat mesterséges intelligencián alapuló képalkotó rendszer hozta létre. Illusztráció: Shutterstock
Az ókori Alexandria tudósa, filozófus és matematikus, akinek munkássága a görög racionalizmus utolsó hullámát képviselte. Tanított csillagászatot, matematikát és filozófiát, és férfi tanítványai között is nagy tisztelet övezte. Hüpatia tökéletesen szembement a korszellemmel, mivel nőként a nyilvános gondolkodás terepén mozgott egy férfiak uralta világban.
Ezt is olvasd el! 80 éve ért véget Európában a II. világháború: 5 hiteles film a történelem legsötétebb időszakáról
Végül keresztény fanatikusok lincselték meg, de az öröksége fennmaradt:
Hüpatia a tudomány szimbólumává vált a vallási dogmatizmus korában.
Sor Juana Inés de la Cruz (1651–1695)
Illusztráció: Ezt a tartalmat mesterséges intelligencián alapuló képalkotó rendszer hozta létre. Illusztráció: Shutterstock
Mexikói bencés apáca, költő, zeneszerző és polihisztor – a gyarmati Latin-Amerika egyik legnagyobb gondolkodója. A hírek szerint már háromévesen olvasott, életét pedig a tanulásnak és írásnak szentelte egy olyan korban, amikor a nők oktatása még elutasított és gyanús dolognak számított.
Latinul, görögül és nahuatlul is írt, és bátran kritizálta a nőkkel szembeni egyházi és társadalmi korlátokat.
Élete végén kényszer hatására elhallgattatták, de művei máig inspirálják a feminista gondolkodást.
Wang Zhenyi (1768–1797)
Kínai csillagász, matematikus és költő, aki mindössze 29 évet élt, mégis maradandót alkotott a Csing-dinasztia idején. Tudományos értekezéseiben érthetően magyarázta el az akkor bonyolultnak tartott asztronómiai jelenségeket, és több matematikai szöveget is lefordított egyszerűsített formában.
Legfontosabb munkáiban érthetően magyarázta el a napéjegyenlőség, a nap- és holdfogyatkozás jelenségeit.
Egyik legnagyobb érdeme, hogy nőként tudományos vitákat folytatott és publikált egy szigorúan patriarchális korban és társadalomban.
Noor Inayat Khan (1914–1944)
Indiai származású brit hírszerző, aki a második világháború alatt a francia ellenállás egyik kulcsszereplője lett. Gyerekkorában meséket írt és zenét tanult, később azonban a brit különleges műveleti szolgálat (SOE) ügynökeként rádiós kémként dolgozott a megszállt Párizsban.
A német megszállás idején ő volt az egyik utolsó aktív brit rádiós Párizsban, és kulcsszerepet játszott az ellenállás kommunikációs hálózatának fenntartásában.
1944-es elfogása után nem volt hajlandó elárulni társait, többször megszökött, végül a dachaui koncentrációs táborban kivégezték.
Ma már posztumusz kitüntetések őrzik emlékét, története azonban a mai napig méltánytalanul ismeretlen.
Jovita Idár (1885–1946)
Mexikó-amerikai újságíró, tanár és aktivista Texasból, aki a 20. század elején harcolt a latin-amerikai nők oktatásáért és jogaiért. Férfiak által uralt médiatérben dolgozott, és gyakran nyíltan bírálta a rasszizmust, a nemi egyenlőtlenséget és a mexikói-amerikai közösséget ért diszkriminációt is.
Még több érdekesség! Szent titkok: a Vatikán 5 legféltettebb irata
Egyik legismertebb akciója az volt, amikor fizikailag megakadályozta a Texas Rangers – a korabeli texasi állami rendfenntartók, akik gyakran használtak erőszakot a mexikói-amerikai közösségek ellen – belépését az újság szerkesztőségébe, ahol dolgozott. Ez bátor, nyílt szembeszegülés volt egy hatalmi szervvel szemben, amely akkoriban gyakorlatilag következmények nélkül léphetett fel a kisebbségek ellen.
Nyitókép: Illusztráció: A tartalmat mesterséges intelligencián alapuló képalkotó rendszer hozta létre / Illusztráció: Shutterstock