Salvador Dalí a 20. századi művészet egyik legismertebb alakja, aki egyike volt azoknak, akik a modern művészet világában maradandó nyomot hagytak. Stílusa gyakran egyedi, extravagáns és meghökkentő volt, tele szürreális elemekkel, álomszerű jelenetekkel és különleges optikai hatásokkal. A szürrealizmus mestere 120 éve született, ennek apropóján pedig összegyűjtöttünk öt érdekességet róla, amit talán kevesen ismernek.
Reinkarnáció
Dalí úgy vélte, hogy ő a reinkarnációja idősebb testvérének, akit szintén Salvadornak hívtak, és aki mindössze 9 hónappal a művész születése előtt halt meg. Mikor ötéves volt, szülei elvitték bátyja sírjához, és azt mondták neki, hogy ő a bátyja reinkarnációja. Ez egy olyan elgondolás volt, amit Dalí elhitt, és úgy hívta elhunyt testvérét, mint „egy korábbi verziója saját magának”.
Ez is érdekelhet: Miért nem kedvelte Dalí a zenét?
Műveire hatással voltak Sigmund Freud pszichoanalízisre és szexuális elfojtásra vonatkozó elméletei
Az 1920-as évek elején, madridi művészeti hallgatóként Dalí elolvasta Sigmund Freud Álomfejtés című művét, amely inspirálta érdeklődését az önértelmezés, mint alkotói eszköz iránt. Dalí végül 1938-ban Londonban találkozott Freuddal, miután a pszichiáter elmenekült a nácik által megszállt Bécsből. A festő a találkozóra magával vitte a Nárcisz metamorfózisa (1937) című festményét.
A találkozót Stefan Zweig író, valamint a festményt birtokló Edward James mecénás szervezte meg, amelynek során Dalínak lehetősége nyílt a híres osztrák pszichoanalitikust lerajzolni.
Éber hallucinációk
Dalí szürreális műalkotásai és excentrikus viselkedése miatt sokan azt gondolták, hogy különféle drogok hatása alatt készíti műveit. Azonban a művész állítólag nem használt semmilyen kémiai anyagot annak érdekében, hogy megváltoztassa a tudatállapotát.
Kreativitásának ösztönzésére az 1930-as évek elején kifejlesztett egy metódust, amit paranoia-kritikai módszernek nevezett el. Ez lehetővé tette számára, hogy hozzáférjen a saját tudatalattijához, és nagyban hozzájárult a szürrealista mozgalom fejlődéséhez. Az egyik módszer az volt, amellyel álomszerű állapotban tartotta magát, hogy addig bámult mereven egy bizonyos tárgyat, amíg az át nem változott egy másik formává, egyfajta éber hallucinációt kiváltva.
Szöcskefóbia
Gyerekkorában rettegett a szöcskéktől, az osztálytársai pedig többször is azzal bántották, hogy szöcskéket és különféle bogarakat dobáltak rá. Úgy gondolják, hogy Ekbom-szindrómában szenvedhetett, amelyben a beteg azt gondolja, hogy rovarok bújnak meg az ember bőre alatt.
A szöcskék megjelentek műveiben is, amik a pestist, a romlást és a halált szimbolizálták. Ugyanakkor ikonográfiájában visszatérő szimbólumok voltak még a hangyák, homárok, tojások, csigák, elefántok és komódok, amelyek mindegyike saját pszicho-szexuális jelentéssel bírt.
A fasizmus dicsőítése és Hitler iránti perverz megszállottsága
A szürrealisták általában a marxista ideológiához csatlakoztak, és elborzasztotta őket Dalí folyamatos hódolata a tekintélyelvűséggel, és különösen a Führer iránti rajongása. Dalí egyszer megjegyezte:
Gyakran álmodtam Hitlerről nőként. Húsa, amelyet a fehérnél is fehérebbnek képzeltem, elragadott.
Ez a vonzalom számos műalkotásban öltött testet, köztük az 1939-es Hitler talánya című művében. Ez túl sok volt a szürrealistáknak, akik 1939-ben kizárták őt. Ám Dalí ettől el nem riadva az 1940-es években tovább dicsérte a nacionalista Francisco Franco uralmát Spanyolország felett.
