Katarina Witt, 1988

Katarina Witt műkorcsolyázó nemcsak kiemelkedő tehetségéről és érmeiről, hanem stílusérzékéről is híres volt. A német bajnok 1988-ban a Kanadában, Calgaryban tartott téli olimpián „showgirl“ témát választott, ahhoz illően flitteres, tollakkal díszített kék dresszben mutatta be koreográfiáját. Amellett, hogy ruhaválasztásával divatikonná vált, nagy botrányt is kavart, hiszen egyetlen dolog hiányzott a dresszéről, mégpedig a szoknya. A Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség miatta vezette be a „Katerina-szabályt: 1988-tól minden női versenyzőnek kötelezően olyan ruhadarabot kellett viselnie a versenyeken, amely legalább a comb felső részéig takarja a testet. 2003-ban végül módosították a szabályzatot.

Witt-tet sokan azzal a kritikával illették, hogy ruhájával a zsűrit szerette volna levenni a lábáról. A versenyző ugyanolyan stílusosan vágott vissza, mint amilyen ruhája is volt: egy 1994-es versenyen a testét kifejezetten takaró dresszt választott.

Cathy Freeman, 2000

Az ezredforduló idején Sydney adott otthont a nyári olimpiának. A 400 méteres síkfutásban versenyző Cathy Freeman olyan ikonikus ruhában jelent meg a döntőn, amely egyből beírta magát a sporttörténelembe: a teljes testet, még a fejet is eltakaró zöld-sárga színkombinációjú ruhát, amelyet Nike Swiftsuitnak neveztek el, hosszú ideig készítették, hiszen olyan lényeges funkciókat kellett betöltenie a dressznek, amely segítette a versenyzőt a futásban. Freeman végül olimpiai bajnok lett, így nemcsak a dressz, hanem a sportoló is legendássá vált.

Ez is érdekelhet! 5 alig ismert érdekesség az ókori olimpiai játékokról

Michael Johnson, 1996

Nem ritka, hogy az élsportolók számára egyedi ruhadarabokat vagy kiegészítőket hoznak létre a sportmárkaóriások. Michael Johnson azzal tette különlegessé az 1996-os atlantai olimpiát, hogy a 200 és 400 méteres síkfutás során szinte már világító aranyszínű Nike cipőben állt a rajthoz. A cipő tervezésébe őt is bevonták, sőt szinte elejétől végéig részt vett a folyamatban.

Közel másfél évig dolgoztak a futócipő elkészítésén, hogy minden szempontból megfeleljen a sprinter igényeinek. Az utolsó simítások közben Johnson jelezte, hogy arany cipellőt szeretne, és bár először nem vették komolyan a kérését, a tervezők végül rájöttek, hogy a sportoló komolyan beszél. Talán a stílusos cipő is szerepet játszott abban, hogy a történelemben egyedüli férfiként aranyérmet nyert mindkét számban.

Ajánljuk figyelmedbe! Eltérést figyelhetünk meg az elit sportolók agyműködésében

Litvánia kosárlabdacsapat, 1992

Az 1992-es olimpiai játékokat Barcelonában tartották meg. Annak ellenére, hogy a litván kosárlabdacsapatnak az arany- helyett végül a bronzéremmel kellett beérnie, a közönség szívében mégis különleges helyet foglaltak el –ráadásul nemcsak a játékstílusuk, hanem az egyenruhájuknak köszönhetően. A csapat ugyanis nagyon népszerűvé vált a tie-dye technikával készült, mindenféle színben pompázó öltözetével, amely egyedinek számított abban az időben. Érdekesség, hogy a csapat ruhatárát részben a legendás amerikai rockbanda, a The Grateful Dead szponzorálta.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

1992 Lithuania Tie Dye TShirts (@tiedyelithuania) által megosztott bejegyzés

Brazil szinkronúszók, 2012

A 2012-es olimpiai játékok során különleges úszódresszt láthattunk a brazil csapat szinkronúszóitól. Lara Teixeira és Nayara Figueira olyan ruhát viseltek, melynek díszítését az emberi test anatómiája inspirálta. Amellett, hogy a csillogó és látványos ruha praktikus, még egy divatbemutatón is simán elfért volna. A ruha elülső részén az idegrendszert láthatjuk, míg a hátsó részén a minták a gerinc és a csontok vonulatait követik. Természetesen a kiegészítő sem maradhatott unalmas és szimpla, ugyanis az úszósapkájuk díszei az emberi agyat imitálják.

(Források: High Snobiety, Vogue)