Az általunk ismert legősibb dal egy meglepően bonyolult szerkezettel rendelkezik.
Az 1950-es évek elején a régészek több, a Kr. e. 14. századból származó agyagtáblát tártak fel. A WFMU elmondása szerint „az ősi szíriai Ugarit városában" találták meg ezeket a táblákat, amelyek „hurrit nyelven ékírásos jeleket tartalmaztak", és mint kiderült, a valaha felfedezett legrégebbi ismert zeneműről, egy 3400 éves kultikus himnuszról van szó.
Anne Draffkorn Kilmer, a Kaliforniai Egyetem assziriológia professzora 1972-ben készítette el a szóban forgó értelmezést.
Ez is érdekelhet: 5 világhírű festmény, amely titkos üzeneteket rejt
Kilmer kollégája, Richard Crocker azt állította, hogy a felfedezés „forradalmasította a nyugati zene eredetének egész koncepcióját".
Sőt, Richard Fink 1988-ban megerősítette azt az elméletet, hogy a 7 hangú diatonikus skála, valamint a harmónia már 3400 évvel ezelőtt is létezett. Fink szembemegy a legtöbb zenetudós azon nézetével, hogy az ókori harmónia gyakorlatilag nem létezett, és a skála, mint olyan csak az ókori görögök időszakában jött létre.
Kilmer és Crocker továbbá kiadtak egy hangoskönyvet bakeliten Sounds From Silence címmel, amelyben az ókori közel-keleti zenéről mesélnek, a kísérőfüzetben pedig fényképeket és fordításokat mutatnak be azokról a táblákról, amelyekről a fenti dal is származik.
Emellett a A Hurrian Cult Song from Ancient Ugarit (Egy hurri kultuszdal az ókori Ugaritból) című dal is megtalálható az anyagon, amelyet egy ősi hangszeren, egy lírán adnak elő.
Forrás: Open Culture
