Nem sokkal azután, hogy az európaiak Dél-Amerikában először találkoztak a kokacserjével, és évszázadokkal azelőtt, hogy bárki is izolálta volna a kokaint, a 17. századi holttestek elemzéséből kiderült, hogy a kábítószer nyomai fellelhetőek a korabeli emberek agykérgében.
Széles körben elterjedt bizonyíték van arra, hogy kokacserje levelének rágása évszázadokon át szokás volt Dél-Amerikában.
Ez is érdekelhet: A világ legősibb múmiái több ezer évvel idősebbek az egyiptomiaknál
A hódító spanyolok kezdetben felháborodásukat fejezték ki, és megpróbálták betiltani a növény használatát, de később hatalmuk megerősítésére használták. A 19. század közepére a vegyészek rájöttek, hogyan lehet a cserjéből kábítószert készíteni, majd a drog rohamléptekkel meghódította a kontinenst, legalábbis azok körében, akik megengedhették maguknak.
Bár a 19. századból könnyen találni beszámolókat a kokainfogyasztásról, nem tudni pontosan, hogy a leveleket már korábban is használták-e Európában. A Milánói Egyetem kutatócsoportja éppen ezért a 17. századi kórházból szerzett mintákat. A kórház több mint 10 ezer betegét egy közeli templom kriptájában temették el, így azokat exhumálták.
Szerencséjükre néhány agyszövet meglepően jó állapotban került elő:
a kutatók kilencet vizsgáltak meg közülük, ebből pedig kettő tartalmazott olyan molekulát, amelyet a szervezet a kokainból metabolizál.
A két mintában egy harmadik molekula, a higrin is jelen volt. Ez a molekula megtalálható a rágásra vagy teakészítésre használt kokalevelekben, de a tisztított kokainban nem.
Olvasd el ezt is! A legfélelmetesebb hang, amit valaha alkottak: az azték halálsíp
A szerzők biztosak abban, hogy ez nem modern szennyeződés eredménye, egyrészt a gondos mintavétel miatt, másrészt pedig azért, mert nem minden minta adott azonos eredményt – számolt be az IFLScience.
Így pedig ez a legrégebbi bizonyíték a kokain európai jelenlétére.
