A szépirodalomnál az olvasók elvárják, hogy a szerzők által teremtett világoknak – még a legzavarosabb és legbonyolultabb koncepciójúaknak is – legyen értelme, ezért a szerzők sok időt töltenek azzal, hogy hihetővé tegyék az általuk megalkotott világokat. Néha pedig olyan cselekménypontokat találnak ki a művükben, amelyek mintha előre látna egy valós eseményt. A könyvekben szereplő jóslatok némelyike olyan hátborzongató részletességgel vált valóra, hogy el kell gondolkodnunk azon, vajon a fikció valóban olyan fiktív-e, mint amilyennek állítják.
Fahrenheit 451
Amikor esténként bekapcsoljuk a tévét, vagy csak a laptopunkat bambuljuk, kicsit Ray Bradbury 1953-as Fahrenheit 451 című könyvének disztópikus vízióját éljük meg. A regényben az emberek könnyedebb szórakozással kötik le a figyelmüket, ahelyett, hogy olvasnának vagy beszélgetnének egymással. A könyv központi témája pedig a televízió irodalomra mért negatív hatása, illetve felhívja a figyelmet az olvasás és az önálló gondolkodás fontosságára.
Olvasd el ezt is! 4 hátborzongatóan pontos múltbéli jóslat, ami ma már valósággá vált
The World Set Free
A The World Set Free című 1914-es regényében H. G. Wells megjósolta, hogy az atomból való energia kinyerésének problémája 1933-ban megoldódik. És láss csodát, abban az évben Szilárd Leó valóban előállt a nukleáris láncreakció ötletével. De nem ez volt egyetlen jóslat a könyvben. Wells azt is leírta, hogyan lehetne radioaktív elemeket „atombombákban" felhasználni, amelyek évekig radioaktívvá teszik a csatatereket.
Arthur Gordon Pym, a tengerész
Az Arthur Gordon Pym, a tengerész című regényben – Edgar Allan Poe egyetlen regényében, amely 1838-ban jelent meg – a tengerészek az óceánon sodródnak és éheznek, miután bálnavadászhajójukat a vihar megrongálta. Kétségbeesésükben sorsot húznak, hogy eldöntsék, kit áldozzanak fel, a választás pedig Richard Parkerre esett. Közel 50 évvel azután, hogy Poe megírta a kannibalizmusról szóló történetét, egy valódi Richard Parkert éhes hajótársai megölték és felfalták, miután hajójuk, a Mignonette elsüllyedt egy viharban.
A gép megáll
Valószínűleg sokaknak élénken él az emlékezetében a karanténban töltött mindennapok és a kijárási korlátozás. Mindenki az otthonában ült, elszigetelődve, hogy távol tartsra magától a betegséget. Ha pedig ismerőseinket szerettük volna látni, akkor videóhívásokkal tehettük meg, hiszen kockázatosnak tűnt bárki másnak a közelében lenni. E. M. Forster 1909-es A Gép leáll című novellájában viszont ez a normális világ. Ez a történet pedig nem egyszerűen előrelátó, hanem szájbarágósan, lélegzetelállítóan pontos irodalmi leírása a 2020-as koronavírus-járvány okozta bezártságnak.
