Lidércek, pokol és kivégzés – ijesztő festmények, amik a frászt hozzák ránk

Levágott fejek

Ahogy a neve is sugallja, ez az ijesztő festmény lényegében levágott fejeket ábrázol, amelyeket borzalmas és sötét módon festettek meg. Géricault befolyásos francia festő volt, akinek legismertebb festménye A Medúza tutaja volt, amely szintén nagy botrányt kavart. Ráadásul tényleg feldarabolt testrészeket tartott műtermében, amelyek között valóban voltak levágott fejek.

Ez is érdekelhet: A nő, aki elfordítja arcát a megszokottól

Dante és Vergilius a pokolban 

Bouguereau festménye lényegében az Isteni komédia egyik jelenetét ábrázolja, ahol Dante és Vergilius két elkárhozott lélek harcát nézheti végig. A történet szerint, amikor Dante és kísérője, Vergilius a pokolba merészkedik, a Nyolcadik körnél megállítják őket. Ez a kör azoké, akik csalnak és átverik az emberiséget. Itt szemtanúi lesznek két férfi örökös harcának. A festmény éppen harc csúcspontját ábrázolja, ahol az egyik harcos fölénybe kerül, és elharapja ellenfele nyakát.

A rémálom

A Rémálom Henry Fuseli 1781-ben készült olajfestménye, amely a mecénásokat és a kritikusokat egyaránt elborzasztja és lenyűgözi. A festmény egy démoni, majomszerű inkubust ábrázol, aki egy alvó nő mellkasán guggol, miközben a függöny mögül egy ló ijesztő szemeivel kukucskál be.

A londoni Királyi Akadémián rendezett első kiállítása óta különböző emberek különbözőképpen értelmezték. Emellett számos, az álmokkal kapcsolatos pszichoanalitikus elmélet is született róla. A Rémálom lényegében a horror, a szexualitás és a morbiditás konglomerátuma, amely még a neves neurológust, Sigmund Freudot is vonzotta, aki állítólag bécsi lakásának falán tartotta a mű egyik reprodukcióját.

Judit lefejezi Holofernészt

Carravaggio Judit lefejezi Holofernészt című alkotása a deuterokanonikus Judit könyvének egy eseményét jeleneti meg. A példázat szerint az özvegy, Judit az ellenséges hadvezér lefejezésével menti meg népét. Ezt úgy éri el, hogy elbűvöli, leitatja, majd a sátrában lefejezi. Caravaggio festménye egy szörnyű gyilkosságot ábrázol, amely tökéletesen érzékelteti a nő érzelmeit: a hősiesség és az undor egyvelege.

Marszüasz megnyúzása

Tiziano egyik utolsó műve, a Marszüasz megnyúzása egy szatír megölését ábrázolja. Marzaüsz bűnös volt, hiszen meggondolatlanul hívta ki Apollón istent egy zenei versenyre. Mivel ezt követően vesztett az istennel szemben, élve megnyúzták. Ezt a műalkotást Ovidiusnak az eseményről szóló részletes magyarázata ihlette, ezért a jelenet pontosan megtestesíti a történteket – mitikus istenek kegyetlenségével párosítva.