Trabzon, Törökország
Fotó: Shutterstock

Csak pár ezer ember beszéli ezt az európai nyelvet, ami egyre közelebb van a kihaláshoz

A görög egy veszélyeztetett formáját, a romejkát csak pár ezer ember beszéli Észak-Törökország hegyi falvaiban. Írásos forma és elismert státusz hiányában a nyelv, amely sokkal közelebb áll Homéroszéhoz, mint a modern göröghöz, hamarosan eltűnhet, írja az IFLScience.


Nehéz pontosan megbecsülni, hányan beszélik ma a romejkát, mivel saját írásos rendszer nélkül, kizárólag szóban maradt fenn Törökországban, a Fekete-tenger partjaihoz közeli Trabzonban és az azt körülvevő hegyi falvakban. A legbizakodóbb számítások szerint itt mindössze néhány ezer anyanyelvi beszélő használja napi szinten a szájhagyomány útján öröklődő nyelvet – legtöbbjük pedig 65 év feletti. A tudósok most arra figyelmeztetnek: lehet, hogy ez az utolsó esély arra, hogy a romejka megmeneküljön a kihalástól.

A nyelv egy élő lenyomat a történelem azon időszakából, amikor a görögök – az ókorban és a korai középkorban – komoly hatalommal bírtak a Fekete-tengert körülvevő szárazföldi területek felett. Amikor a régió az Oszmán Birodalom befolyása alá került, idővel az emberek többsége áttért a török nyelv használatára – a Trabzon körüli elszigetelt településeken azonban néhány muszlim közösségben megmenekült a romejka.

Az iszlámra való áttérés Kis-Ázsiában általában együtt járt a török nyelvre való átállással, de néhány közösség megtartotta a romejkát. Az iszlamizáció miatt náluk fennmaradt néhány archaikus vonás is, míg azokon a területeken, ahol a lakosság keresztény maradt, a beszélők egyre közelebb kerültek a mai modern göröghöz – különösen a 19. században és a 20. század elején folytatott átfogó, görög nyelvű iskoláztatás miatt

– mondta Ioanna Sitaridou, a Cambridge-i Egyetem nyelvészprofesszora.

A romejka számos jelentős eltérést mutat a modern göröhöz képest, miközben több olyan vonást is hordoz, amely a hellenisztikus korban (Kr. e. 323-tól Kr. u. 32-ig) használt archaikus görög nyelvre vezethető vissza. A tudósok szerint teljesen egyértelmű, hogy a romejka közvetlenül a hellenisztikus görögből fejlődött ki – nem pedig a ma is használt modern nyelvből, annak ugyanis a középkori görög az őse.

A romejka inkább testvére, mint leszármazottja a modern görögnek

– jegyezte meg Sitaridou. Hozzátette: bár egymással rokonságban álló nyelvekről van szó, a modern görög és a romejka beszélői nem igazán értik egymást, az összehasonlítás pedig olyan, mintha a spanyolt és a portugált állítanánk párhuzamba.

Sitaridou egyébként az elmúlt tizenhat évet a tribzoni régióban élve töltötte, azt remélve, hogy ha mélységeiben megérti a nyelvet, azzal segíthet a fennmaradásában. A projekt részeként létrehozta a Crowdsourcing Romeyka nevű platformot, ahová az anyanyelvi beszélők feltölthetik a romejka szavak és mondatok hangfelvételeit – így pedig legalább az interneten tovább élhet a nyelv, amit egyre kevesebb helyi fiatal tanul meg.

A figyelmetekbe ajánljuk