Nagyszabású filmet készíteni korántsem veszélytelen – erre világít rá Halyna Hutchins 2021-es tragédiája is Alec Baldwin Rust című filmjének forgatásán. Most mutatunk 4 olyan filmet, amelynek felvétele közben csak egy hajszálon múlt egy-egy színész élete.
1. Apokalipszis most (1979)
Francis Ford Coppola az Apokalipszis most című vietnámi háborús eposzt a Fülöp-sziketeken forgatta. A lehető legélethűbb végeredmény érdekében a színészeket sem kímélte: a célja az volt, hogy a hollywoodi sztárok teljes átéléssel alakítsák a dzsungelben ragadt, kétségbeesett katonákat.
Coppola az összes színész közül Martin Sheent dolgoztatta a legkeményebben. Bátorította, hogy igyon, és mindent megtett azért, hogy Sheen a való életben is szakítson igazi énjével – a színész viszont a hatalmas teher hatására szívrohamot kapott a forgatás alatt. Az amúgy is elszállt költségvetésű film ezen a ponton került a legközelebb ahhoz, hogy ne készülhessen el.
Végül Sheen néhány héten belül felépült, és az orvosai által előírt, az addiginál sokkal barátságosabb körülmények között fejezte be a jeleneteit.
Ez is érdekelhet! 5 film, amiért megéri mozijegyet váltani a nyáron
2. A mélység titka (1989)
James Cameron 1989-es filmjének nagy része víz alatt játszódik. A rendező ragaszkodott ahhoz, hogy a jeleneteket valódi környezetben vegyék fel, így a színészek sokszor 10-20 méter mélyen kellett, hogy forgassák a jeleneteiket. A munkát persze folyamatosan profi búvárok felügyelték, akiknél tartalék légtartályok voltak, viszont ők a kamera látószögén kívül álltak készenlétben, vagyis csak pár másodperces fáziskéséssel tudtak a színészek segítségére sietni.
Ez okozta a problémát akkor, amikor Ed Harris éppen 14 méter mélyen forgatott, saját oxigén nélkül. Egy különösen nehéz felvétel során Harris segítője fennakadt az egyik víz alatti kötélen, így nem tudta elérni őt az oxigénpalackkal, ezért a színész hosszú pillanatokig teljesen egyedül maradt. Egy másik búvár közbelépett, ő viszont a nagy sietségben fordítva tette fel az oxingénszabályzót, így Harris levegő helyett tengervizet szívott fel.
Az ájulás határán lévő színészt – és valószínűleg a teljes produkciót – végül az operatőr mentette meg.
3. Vissza a jövőbe III. (1990)
A legendás trilógia harmadik fejezete a vadnyugatra helyezi át a cselekményt: Brown doki (Christopher Lloyd) az 1800-as években ragadt, így Marty McFlynak (Michael J. Fox) kell megmentenie őt. Marty-t hamar elkapja egy csapat cowboy, majd megkísérlik felakasztani, Brown doki viszont szerencsére a segítségére siet.
A jelenet nagy részét természetesen dublőrrel vették fel, a közeli képsorokhoz viszont muszáj volt Foxnak beugrania. A trilógia főszereplője a lehető legvalósághűbb eredmény érdekében nem az előre odakészített dobozon állva, hanem csupán a kötélbe kapaszkodva játszott – csakhogy a harmadik felvételnél megcsúszott a keze, és a nyakán szorult a hurok. Miután elájult, még pár másodpercnek el kellett telnie ahhoz, hogy a stáb rájöjjön, mi történt.
Szerencsére Foxnak nem esett komolyabb baja, a filmbe pedig végül ezek a képsorok kerültek be.
Ha tovább olvasnál: Hivatalos: érkezik a Szemfényvesztők harmadik része
4. Szemfényvesztők (2013)
Bár a filmsorozat első részében a trükkök nagy részét a vágószobában vagy CGI segítségével érték el, egy-két mutatványt a színészek kénytelenek voltak a valóságban is végrehajtani. Az egyik ilyen jelenetben Henley Reeves-t (Isla Fisher) egy nagy víztartályba zárják összeláncolt kezekkel és lábakkal, és egy perce van arra, hogy kiszabaduljon. Mivel egy teljesen átlátszó üvegtartályról van szó, szóba se jöhetett, hogy dublőrt használjanak, így magának Fishernek kellett végrehajtania a mutatványt.
Amikor elindultak a kamerák, a színésznő láncainak gyorskioldója egész egyszerűen nem működött. A teljes stáb azt hitte, hogy Fisher csak eljátssza, hogy szenved, valójában viszont az életéért küzdött.
