Rendszer és rendszeren kívüliség. A hit keretei és az élet szabadsága. Hatalom és művészet. Caravaggio egész életét végigkísérték ezek az ellentétpárok, melyeket Michele Placido tudatosan felhasznált, hogy egy krimibe bújtatva mesélje el az olasz festő hektikus és üldöztetett életét. A kétórás alkotás különlegessége, hogy előnye és hátránya egy és ugyanaz: sokat mond, de azt annál lassabban. Bódy Kolos Bálint kritikája.
Mint az európai kultúra egyik fő forrása – az olasz történelem többezer éves távlatában kimeríthetetlen számú olyan történettel és személlyel találkozhatunk, amelyek még a ma embere számára is leckeként szolgálhatnak.
Michelangelo Merisi, ismertebb nevén Caravaggio is ilyesfajta alak. Korának, vagyis a XVII. század fordulójának művészeti kereteit és stílusábrázolását kizárólag a pápai egyház szabhatta meg. A művész ezt a szigorú, egydimenziójú felfogást kívánta emberközelibbé és naturalistábbá változtatni bő két évtizedes alkotói karrierje során.
Caravaggio vásznai az utcán látható nyomort és emberi sorsokat vetítették vissza: szegényekből, bűnözőkből és szajhákból inspirálódva festett szenteket, bibliai jeleneteket.
Mozinet
A hatalomnak ez nem tetszett, művészetét annak ellenére is megpróbálták megölni, hogy az egyházon belül is voltak rajongói. Először tehát művei és gondolkodása, majd egy gyilkosság okán kényszerült menekülni Rómából. Amennyiben elkapták, bárki szabadon megölhette.
Michel Placido direktor ezt a kellően érdekes és mozgalmas történelmi körképet nagyrészt hűen tárja elénk a Caravaggio árnyéka 120 percében.
Műfajában leginkább történelmi krimiként kezelhető az alkotás, mindezt a korszak sötét, koszos miliője már az első képkockától megadja a nézőnek.
Ez is érdekelhet: A hegymászót eltemették, de a családapa a hegyen maradt - Magasságok és mélységek kritika
A film naturalista látványvilágra nem lehet panasz, látszódik rajta a több olasz és francia stúdió által beletett finanszírozás (nagyjából 12 millió euró) minden centje. Bár azt is érdemes megjegyezni, hogy egyes közeli kameraállásoknál kissé sok a vágás, ez néhol tévéfilmes hatást is kelt.
Nagy előnye a mozinak, hogy a változatos és grandiózus külső helyszínek, a sötét belső terek, illetve a művész festményeinek felbukkanása, mint az ikonikus Medúza, vagy a Szűz halála nagyban segítik a nézőt a korszakba való belehelyezkedésnek.
Ezeket a képeket bele is vonják a nyomozásba, hiszen a kirendelt excellenciásnak nincs is más kapaszkodója Caravaggio hollétének kérdésében, mint a festő barátai és ellenségei, továbbá a tárgyi bizonyítékként szolgáló művek, amelyeknek értelmezésén keresztül próbálkozik megismerni az üldözött jellemét.
Mozinet
A nyomozás során megismerhetjük – az utóbbi időben Greta Gerwig Kisasszonyokában vagy Enyedi Ildikó A feleségem történetében is feltűnő – a Louis Garrel által megformált Ombra pap karakterét, aki maga Caravaggio árnyéka.
A színész kaphatott volna nagyobb hangsúlyt és több időt a vásznon, hiszen karakterének interakcióin és vívódásán keresztül ismerhettük meg leginkább a festő valódi arcát.
Megbecsülni és alkotni hagyni a festőt? Vagy végrehajtani a pápának a parancsát?
Őrlödik és láthatóan fél eltérni a rendszer adta keretektől és szabályoktól.
Nem úgy, mint a főszerepet játszó – John Wickben is látható – olasz kortárs sztárszínész Riccardo Scamarcio, aki a hedonista művész gátlástalanságát és kiteljesedni vágyását remekül jeleníti meg a játékidő teljes egészében.
A többi karakter eléggé mellékszálként fut, őket kettőjüket lehet kiemelni, kémiájuk azonban nincsen, hiszen közös jelenetük összesen csupán pár perc a játékidő legvégén.
Ezt is olvasd el: 5 fővárosi szabadtéri mozi, ahova mindenképpen el kell látogatnod!
A karakterek közötti kapcsolatok hiánya fakadhat a túlzottan túlírt szövegkönyvből is, mely az amúgy is lassan csepegtetett, néhol önismétlő történéseket még jobban lelassította.
Azonban még a sok intrika, és néhol feleslegesen vicceskedő szinkron ellenére is maradandó pár dialógus.
Ilyen például a főszereplő és a nyomozó egyházfi beszélgetése során elhangzó pár sor:
Elveszem tőled a művészetet, hogy életbe maradj.
De ha a művészetem elveszed, akkor az életem is elvész azzal.
Ez már-már giccsesnek hangozhat, az adott szituációban inkább hatásosnak hat, a film végére pedig összeállnak egy üzenetté.
Mozinet
Miszerint nem Caravaggio volt az egyedüli művész, akit a hatalom árnyékként követett. Nem a középkori pápai hatalom volt az egyedüli rendszer, aki megpróbálta elhallgattatni az emberközpontú, rendszeren kívül gondolkodó művészeket.
A festő kicsapongó életvitele még betudható volt zsenialitásának és elfogadható a hatalomnak, művei azonban már nem mentek át a rostán. A művész pont azért lett szó szerint gyilkos, mert meggyilkolták munkásságát.
A Caravaggio árnyéka ugyan történelmileg nem százszázalékosan követi a tényeket, kriminek pedig nehézkes tempójú, néhol zavaros és csapongó. Ezzel szemben kétségtelen, hogy kalandfilmeket megidéző látványvilága és atmoszférája mellett a végére összeáll, üzenete pedig ma is aktuális.
A film július 6-ától látható itthon.
Caravaggio árnyéka, 120 perc, 7/10
