Egy politikus megfejtette, hogy a dél-szibériai Altaj régióban miért nem terjed a járvány.
A koronavírus járvány közepette biztosan sokan gondolkoztunk már rajta, van-e olyan szeglete a világnak, ahová nem tudott még beférkőzni a vírus. Csádból, Grönlandról, Jemenből, Pápua Új-Guineából még nem érkezett hír halálesetről, de Oroszországnak is van egy Mongóliával és Kazahsztánnal határos területe, ami a hivatalos közlés szerint teljesen vírusmentes övezetnek számít, ez a dél-szibériai Altaj régió.
A helyi politikai vezetésnek egészen furcsa elképzelései vannak arról, hogy ennek mi lehet az oka. Egy régiós megbízott, bizonyos Jerzsavat Begenov szavait a rusevik.ru, angol nyelven a moscowtimes.com idézte még április közepén:
szerinte a védettségüket az ukoki hercegnő biztosítja. Az illető egy vaskorszakban élt nő volt, akinek a maradványai 1993-ban kerültek elő az Altajban. Altaji vagy szkíta hercegnőjeként is szokták emlegetni, egy helyi nomád törzs tagja volt.
Siberian Ice Maiden | The Altai Princess of Ukokwww.youtube.com
Amikor megtalálták a sírját, hat ló maradványait és különféle dísztárgyakat fedeztek fel körülötte, amiből arra következtettek, hogy életében gyógyító emberként tarthatták számon. A maradványai rendkívül jó minőségben maradtak fent. Hírnevét többek között annak köszönheti, hogy még tetoválásokat is tudtak azonosítani rajta.
A helyiek olyan mértékben hisznek a szellemében, hogy amikor Novoszibirszkbe szállították a csontjait, s hatalmas földrengés rázta meg a régiót, úgy gondolták, azért érte őket a természeti csapás, mert elmozdították a hercegnő maradványait. Csontváza 2012 óta Gorno-Altajszkban, az Anokin Nemzeti Múzemban látható.
A fenti politikus, Jerzsavat Begenov valamennyit azért józanságából is megőrzött, mert nyilatkozatához hozzáfűzte, a kihirdetett higiéniás előírások mellett a távolságtartás továbbra is kötelező a helyiek számára.
A teljes valóságot természetesen nem ismerjük, ám az bizonyosnak tűnik, hogy az Altaj régió a hercegnő spirituális védőpajzsa helyett leginkább annak köszönheti védettségét, hogy egy világtól elzárt térség kevés turistával és belső mozgással. Az Altaj hegység éves középhőmérséklete -5 és +1 fok közé tehető, s a hegyekkel, sztyeppékkel szabdalt területen, mely Magyarországgal szinte négyzetkilométerre azonos kiterjedésű, mindössze 220 ezer ember lakik.
