Több elméletet is kidolgoztak már az egynél több univerzum létezésére.


Nem lehetünk biztosak abban, hogy egy univerzum létezik csak. Lehet, hogy multiverzumban élünk, tehát a mi univerzumunk mellett számos más univerzum is létezhet. A tudósok szerint valószínűbb az, hogy vannak elrejtett univerzumok, mint az az elképzelés, hogy csak ez az egy létezik. Több elméletet is felállítottak erre:

1. Végtelen univerzumok

A szakemberek nem lehetnek elég biztosak abban, hogy mi a téridő formája, de nagy valószínűséggel lapos és végtelen hosszúra nyúlik ki. Ha a téridő végtelen, egy idő után meg kell ismételje önmagát, mivel véges az, ahogyan az elemek rendeződhetnek a térben és időben.

Ez azt jelenti, hogy végtelen verzió létezik belőlünk, ezek közül van, aki épp ugyanazt csinálja, mint mi, de olyan is akad, akin egy másik felső van, vagy aki teljesen másképp éli az életét.

A megfigyelhető univerzum addig terjed, ameddig a fény az ősrobbanás (Big Bang) óta. Ez 13,7 milliárd évnyi fényt jelent, ezen túl egy másik univerzum kezdődhet. A végtelen univerzumokat úgy lehet elképzelni, mint egy végtelen négyzetekből álló patchwork-takarót.

2. Buborék univerzumok

A buborék univerzumok (bubble universes) alapján az univerzumok végtelen tágulásból és felfújódásból jönnek létre, ahogyan a mi univerzumunk is létrejött az ősrobbanás révén. Ez az örök infláció elmélete.

Alexander Vilenkin javaslata alapján a tér egyes szegmensei abbahagyták ezt a felfújódást, míg máshol végbement, így buborék univerzumok képződhettek.

A mi univerzumunkban megállt a tágulás és így létrejöhettek a csillagok és a bolygók, míg más univerzumok még mindig felfújódás alatt állhatnak. Ez alapján a fizika törvényei egészen mások lehetnek a többi univerzumban.

3. Párhuzamos univerzumok

A párhuzamos univerzumok elmélete a húrelméletből ered. Paul Steinhardt és Neil Turok elképzelése szerint a négy dimenziónál több dimenzió is létezhet és ezekben lehetnek párhuzamos univerzumok, melyek szintén alkothatnak négy dimenziót, akárcsak a mi világunk.

A párhuzamos univerzumok általában távol vannak egymástól, de az is előfordulhat, hogy összeütköznek és ősrobbanást hoznak létre.

A kvantumfizika emellett megemlíti az elágazó univerzumok elméletét, mely a valószínűségből indul ki. Amikor választani kell két esemény, például a jobbra vagy balra fordulás közül, különböző univerzumok létezhetnek, melyekben minden döntés megvalósul.

A balra és jobbra forduló énünk is azt hiheti, hogy ez az igazi, egyetlen valóság, de mindkettő téved.

A matematikai univerzumok elmélete továbbá azon alapszik, hogy a valóságot tévesen észleljük érzékszerveinkkel és a valóságot a matematika teszi ki. Többféle matematikai struktúra létezhet, több univerzumot létrehozva.

(Forrás: Live Science)


A figyelmetekbe ajánljuk