November 15-én Oroszország egy rakétakísérletet hajtott végre az űrben, amely a visszavonult szovjet megfigyelő műholdat, a Kosmos 1408-at vette célba. A mintegy 650 kilométer magasságban keringő műhold az 1980-as évek közepe óta működésképtelen, és most már biztosan az is marad:
a 2 tonnás űreszköz sikeresen megsemmisült, és közvetlenül a becsapódás után legalább 1500 nyomon követhető darabra tört szét, nagy törmelékfelhőt létrehozva.
A rakétakísérlet ugyan sikeres volt, mégis feszült a nemzetközi hangulat a teszt miatt.
Többek között az űrhulladékkal történő összeütközés veszélye miatt az űrállomás hétfős legénységének hétfőn két alkalommal is biztonságba kellett vonulnia az űrállomáshoz dokkolt űrhajókba, felkészülve a vészhelyzet esetén a Földre történő visszatérésre.
Emellett a szakértők szerint az űrszemét még évekig veszélyes lehet, és az alacsony Föld körüli pályán, a Földhöz legközelebb eső műholdakat, valamint az űrállomás személyzetét is fenyegeti.
Az említett 1500 darab mellett a teszt több százezer kisebb darabot is létrehozott, amelyek a földi megfigyelők számára láthatatlanok – közölte közleményében a világűrben végzett katonai műveletekért felelős amerikai űrparancsnokság (USSC). A közlemény szerint a darabok a jövőben évekig, ha nem évtizedekig fognak keringeni a Föld körül, kockázatot jelentve a személyzettel végrehajtott űrkutatási tevékenységre, valamint számos ország műholdjára.
Az előzetes számítások szerint a törmelékfelhő miatt a következő néhány évben több mint 100%-kal megnő a műholdak üzemeltetői által világszerte végrehajtott kikerülési manőverek száma
– mondta a Space.com-nak Tim Flohrer, az Európai Űrügynökség (ESA) Űrtörmelék Irodájának vezetője.
Amellett, hogy a törmelék a Nemzetközi Űrállomásra is hatással lesz, a SpaceX jelenleg közel 1850 műholdból álló, internetet sugárzó Starlink megakonstellációja is az érintett térségben kering
– tette hozzá Flohrer.
A vádakra az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu is reagált.
Valóban sikerrel próbáltunk ki egy fejlesztés alatt álló rendszert, amely ékszerészi pontossággal semmisített meg egy régi műholdat. A keletkezett szilánkok az űrtevékenységre semmilyen veszélyt nem jelentenek
– mondta
Az orosz védelmi minisztérium kedd este kiadott egy második közleményt is, amelynek értelmében a megsemmisített műhold darabjai nem veszélyeztetik az űrállomást, mert utóbbi 40-60 kilométerrel alacsonyabban kering. A tárca szerint a szakemberei egy, a világűrben kialakult helyzetet vizualizáló szoftverrendszer segítségével, valós adatok alapján modellezték a korábban megfigyelt és az újonnan észlelt űrobjektumok mozgását követő űreszközök és a Nemzetközi Űrállomás segítségével. Megállapították, hogy a videófelvételen jól látható: az objektumok különböző síkon, különböző dőlésszögű pályákon mozognak.
Bár az orosz teszt hatása és következményei sokkal nagyobb aggodalmat keltettek, nem ez az első kísérlet az elmúlt évekből. India 2019-ben hajtott végre egy műholdellenes rakétakísérletet, amely azonban egy, a Földhöz sokkal közelebbi, mintegy 282 km-es távolságban lévő műholdat vett célba. Szakértők szerint az akkori csapás által létrehozott törmelék nagy része már heteken vagy hónapokon belül belépett a Föld légkörébe.
Az orosz akcióból származó törmelék Kínáéhoz lehet hasonló, amely egy jóval magasabb 865 km magasságban lévő műholdat vett célba, és még ma is jelentős ütközésveszélyt jelent az alacsony Föld körüli pályán.
(Space.com / MTI)
