Az öröm idegtudománya igen összetett.


Az Oxford Egyetem idegtudósa, Morten Kringelbach két évtizeden át vizsgálta, mi történik agyunkkal, amikor örömöt, élvezetet élünk át. Megvizsgálta többek között a zene, étel, szexuális együttlét, aranyos képek hatásait is.

A kutatás alapján elmondható, hogy az öröm nem egyetlen érzés, villanás az agyban. Amikor bemenetet kap agyunk, több régión átmegy az inger, az öröm érzéséért pedig egy egész idegi áramkör felel.

Az élvezet átélésekor több fázist különítenek el a szakemberek. Az akarás fázisban a korábbi emlékek alapján motiváltak vagyunk, hogy átéljük azt. Ilyen a reggeli kávé elfogyasztása: vágyunk az ízére, hatására. Amikor ez az íz valóban eljut a receptorokhoz, megkezdődik a kedvelés szakasza. A kávé íze kellemes, így kedveljük azt.

Ezt követi a tanulás fázisa, amikor az agyunk összeköti az elvárás, akarás és a történés, vagyis kedvelés közti átfedést. Ha a reggeli kávénk rossz ízű lenne, az öröm agyi áramköre megszakadna.

A függőséggel élő emberek számára az akarás fázis sokkal erősebb lesz, mint a kedvelés, emiatt folyton visszatérnek hozzá. A cselekvés sokszor már nem okoz igazi örömöt nekik, de óriási, leküzdhetetlen késztetést, sóvárgást éreznek az elvégzésére.

A depressziós emberek sokszor az akarás fázisát sem élik már át, ez úgy jön létre, hogy akarnak dolgokat, de nem tetszik nekik végül, ettől csalódottak lesznek.

Az öröm átélésében kulcsszerepet játszik a szem mögött húzódó orbitofrontális kéreg, a nucleus accumbens és a ventrális pallidum. A kutatók azt figyelték meg, hogy ha eltávolítanák ezek bármelyikét is egy patkány agyából, az már nem lesz képes az öröm átélésére.

A hedonikus boldogság hatására (ilyen egy csokoládétorta például) ezek az agyi területek gyorsan összekapcsolódnak és elektromos aktivitást mutatnak, az eudaimónikus öröm (ilyen az önkéntesség is) ezzel szemben nem okoz hirtelen aktivitást, mivel egy utólagos kiértékelés során jön létre.

Az öröm és a fájdalom szorosan összekapcsolódik. Ezt bizonyítja az is, hogy az öröm átélésekor nem a dopamin okozza a megkönnyebbülő érzést, hanem az opioidok felszabadulása, melyek fájdalomcsillapítók az agyban.

A szakemberek szerint a hedonikus élet nem vezet örömteli élethez, ezért fontos, hogy minél több eudaimónikus örömforrást be tudjunk iktatni a hétköznapokba.

(Forrás: Psychology Today)


A figyelmetekbe ajánljuk