Még nem ért véget a világ legnagyobb mozgó jéghegyének története
Távirányítású vízalatti robotokkal vizsgálják brit tudósok, hogy milyen környezeti hatásai vannak az A68A elnevezésű óriási jéghegy szétdarabolódásának.

Az A68A jéghegy 2017-ben a világ legnagyobb jégdarabjaként vált le az Antarktiszról, és sodródni kezdett az Atlanti-óceán déli részén. Mint arról mi is beszámoltunk, pár hónapja félő volt, hogy az akkoriban 4200 négyzetkilométer területű és több száz milliárd tonna súlyú jéghegy megfeneklik a hasonló területű Déli-Georgia szigetnél, ami hatalmas károkat okozott volna az ottani élővilágban. A helyzet annyira komoly volt, hogy az űrből kellett követni a jéghegy útját.

A jégóriás pár száz kilométerre volt a sziget partjaitól, de végül erősen szétdarabolódott.

Most az RRS James Cook kutatóhajó vasárnap megérkezett a jéghegy legnagyobb megmaradt darabjához – számolt be róla a BBC.

Víz alatti kutatórobotokkal vizsgálják a jéghegynél a víz sótartalmát, hőmérsékletét és klorofilltartalmát. Ezekből az adatokból lehet következtetni arra, hogy milyen hatással vannak a helyi tengeri élővilágra a jéghegy leszakadt tömbjei.
A kutatóhajónak nem kell a jéghegy közvetlen közelében maradnia, mert a távirányítású vízalatti robotokat anélkül is vissza lehet irányítani Nagy-Britanniába.

A Nemzeti Óceánkutató Központ (NOC) szakértője elmondta, hogy műholdas adatok segítik a világ bármely tájáról telepíthető kutatórobotok működését. A robotokat a feladatnak megfelelően különböző érzékelőműszerekkel tudják felszerelni.

Az NOC a brit dél-sarki kutatóállomással működik együtt a kutatórobotos vizsgálatban. A James Cooknak óvatosan kell manővereznie a térségben, mert nem jégtörőhajó, és a jéghegy letöredezett darabjai kárt tehetnek a hajótestben.

Az A68 2017-benJoshua Stevens/NASA Earth Observatory; USGS

Az A68A hónapok óta sodródik a Déli-Georgia-sziget környékén. A sziget és környező vizei számtalan pingvin, fóka és sok bálna élőhelyét jelentik.

A tudósok szerint a jéghegy egyfelől pozitív hatással lehet a környékre, mert szétszórja az Antarktiszról leszakított sziklás törmeléket, amely jótékonyan hat az óceán élővilágára. Másfelől azonban eltorlaszolhatja a vízhez tartó pingvinek és fókák útvonalát, valamint a jéghegy olvadásával az óceánba kerülő friss víz megzavarhatja az ott kialakult élelemláncot.

A jéghegyről számos tömb vált le, a nagyobb darabokat az ábécé betűivel nevezik el, a legutóbb letört jéghegy az A68P nevet kapta.

Az A68A még mindig az eredeti jéghegy legnagyobb darabja, de már csak alig 800 négyzetkilométernyi területű.

Az atlanti-óceáni Déli-Georgia-sziget brit fennhatóság alatt áll. A Brit Tengerentúli Területek (BOT) az Antarktisz legnagyobb jéghegyeinek afféle temetője. A fehér kontinensről leváló jéghegyeket az erős áramlatok a kontinentális alapzat sekély vizei felé terelik, a távoli sziget felé, ahol megfeneklenek.


A figyelmetekbe ajánljuk