labrador
Nagy lehetőség rejlik a kutyákban, de a hiányos információk miatt még nem alkalmazhatóak szélesebb körben.

Hiába mutatta ki több kísérlet is, hogy a kutyaorr az egyik legjobb detektora a koronavírus-fertőzésnek, és a legtöbb Covid-gyorstesztnél (LFT) is pontosabban észlelik a betegséget, az amerikai közegészségügyi szakértők szerint mégis több információ kell ahhoz, hogy szélesebb körben is elterjedjen a módszer.

A The New York Times hétvégén megjelent cikke szerint a kórokozót kiszimatoló kutyák alkalmazásához és képzéséhez részletes szabványokra lenne szükség, ahogy a magánvállalkozások is adnak különböző igazolást a kábítószert, robbanóanyagot kiszimatoló kutyák „iskolázottságáról" – egyelőre pedig még nincsenek ilyen okmányok.

Az is igaz, hogy már egyes repülőtereken, vagy sportrendezvényeken is alkalmaznak Covid-szimatoló kutyákat, és Thaiföldön például egy 6 hónapig tartó képzésen a betanított labradorok 95 százalékos pontossággal kiszagolták a vírust, mégsem terjedt el szélesebb körben a módszer.

Lois Privor-Dumm, a Baltimore-ban lévő Johns Hopkins Egyetem közegészségügyi kutatója szerint, nem kérdés, hogy a kutyák alkalmazása fontos terület a gyógyászatban, mégis hiányolja, hogy nincsenek sem etikai, sem szabályzati előírások és pontos gyakorlati hasznosulási adatok, illetve a költségszámok sem ismertek a betegségeket „diagnosztizáló" kutyák esetében.

Cynthia M. Otto, a Pennsylvania Egyetem egyik intézetének igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a kórokozók kiszimatolása bonyolultabb a drogok vagy bombák azonosításánál.

Utóbbiaknál ismert az úgynevezett „célszag", amely eléggé állandó. Koronavírus megtalálásában viszont csak az ismert, hogy a kutya a vizsgált személy verejtékének vagy vizeletének szagából ítél, de azt nem tudni, hogy pontosan miféle vegyület vezérli az állatot a döntésében.

Arról nem beszélve, hogy nagyban eltér az emberek szaga egymástól, kortól, táplálkozástól és mástól függően, így a "diagnosztaebekkel" sokféle embert kell végigszagoltatni a kiképzések alatt, hogy biztosan ne csaljon a szimatuk

Otto kiemelte a legnagyobb hibafaktort is, amelynek súlyos következményei is lehetnek:

„Ha egy kutya összetévesztené az influenzát a COVID-fertőzéssel, az rendkívül súlyos hiba lenne"

– idézte a lap.

A szakember arra is kitért, hogy a képzés drága, és a kutyakiképzőket is ki kell képezni, tisztességesen megfizetni, ami szintén költséges. Egy robbanószert kiszimatoló kutya és tartójának kiképzése nagyjából 33 ezer dollárba (kilencmillió forintba) kerül például – ám ő is hangsúlyozta, hogy rengeteg lehetőség van a kutyák terén a gyógyászatban.

(The New York Time / MTI)


A figyelmetekbe ajánljuk