Az állattenyésztés kétszer annyi üvegházhatású gázt bocsát ki, mint a fogyasztásra termesztett növények - derül ki egy hétfőn közzétett tanulmányból, amely világszerte feltérképezte a mezőgazdasági tevékenységeket.


Az éghajlatváltozás mögött álló kibocsátások nagy részét az emberek által elfogyasztott termékek teszi ki - a szállítás, az erdőirtás, a hűtőházak és a szarvasmarhák emésztőrendszere mind szennyező gázokat juttat a légkörbe. A kutatók a szárazföldi gazdálkodásból származó élelmiszertermelés és -fogyasztás által kibocsátott szén-dioxidot, metánt és dinitrogén-oxidot vizsgálták. Arra jutottak, hogy 2007 és 2013 között a kibocsátás évente 17,318 milliárd tonna CO2-egyenértékű üvegházhatású gázt tett ki - ami az összes ember által okozott kibocsátás 35 százaléka – írja a Science Alert.

A tanulmány - amely közel 200 országban több mint 170 növényi és 16 állati termék nettó kibocsátását modellezte -, kiszámította, hogy az élelmiszerekkel kapcsolatos kibocsátások 57 százaléka az állati eredetű élelmiszerekből származik - beleértve az állatok takarmányozására termesztett növényeket is.

Az emberi fogyasztásra termesztett növények az élelmiszerekből származó kibocsátások 29 százalékát okozták - állapította meg a Nature Food című szaklapban közzétett tanulmány -, a fennmaradó rész pedig olyan egyéb termékekhez köthető, mint a gyapot és a gumi. A tanulmány nem tartalmazta a halászatból származó kibocsátásokat.

A növényi alapú étrendről széles körben úgy vélik, hogy jobb a bolygó számára - de Atul Jain, az Illinois-i Egyetem vezető kutatója elmondta, hogy pontosan tudni akarta, hogy mennyivel előnyösebb ez a fajta táplálkozási forma. Emellett azt is elismerte, hogy személyes oka volt a kutatásnak.

Gyermekkorom óta vegetáriánus vagyok. Meg akartam becsülni, mekkora a szénlábnyomom.

- mondta az AFP-nek.

Ahhoz, hogy ennyi különböző termékre egységes modellel álljanak elő, Jain csapata az alapoknál kezdte a munkálatokat, és mintegy 60 000 rácsnégyzetre bontotta a világ mezőgazdasági területeit.

Miután azonosítottuk a termőterületet egy rácscellában, meghatározzuk, hogy a terület hány százalékát osztjuk a terményre, az erdőre, a fűfélékre és így tovább

- mondta.

Ez lehetővé tette a kutatók számára, hogy több tucatnyi főbb növényi és állati termékre vonatkozóan helyspecifikus kibocsátási adatokat modellezzenek. Az élelmiszerfogyasztással kapcsolatos országspecifikus adatokat is bevonták, beleértve az importálással és exportálással kapcsolatos kibocsátásokat is.

A marhahús volt a legszennyezőbb árucikk, amely az élelmiszer-kibocsátás mintegy 25 százalékáért volt felelős, és a rizs volt a legkártékonyabb növény, a maga 12 százalékával. Ennek köszönhetően a szarvasmarha-tenyésztő Dél-Amerika és a rizstermesztő Délkelet-Ázsia lett az élelmiszertermeléssel kapcsolatos üvegházhatású gázok legnagyobb kibocsátója.

A tanulmány külön mérte az emberi fogyasztásra és külön az állati takarmányozásra termesztett növények hatását, és olyan jelenségekkel is számolt, mint a szállítás és a kereskedelem. A nettó kibocsátás kiszámításához figyelembe vették a szén-dioxidot elnyelő növényeket is.

A tanulmány megállapította, hogy világszerte nő az élelmiszerek iránti kereslet, és hogy az ipar fokozhatja a globális felmelegedést. Jain elmondta, hogy szeretne egy olyan eszközt létrehozni, amellyel az emberek kiszámíthatják saját élelmiszer-alapú szénlábnyomukat.

Elmehetsz egy helyre,ahol azonosíthatod, hogy mit és mennyit eszel, és kiszámíthatod a saját szénlábnyomodat

- mondta.

A figyelmetekbe ajánljuk