Az idegtudósok most először fordítottak le kézírással kapcsolatos agyi jeleket szöveggé. Ez lehetővé teszi, hogy egy megbénult ember percenként 90 karakteres sebességgel írjon szöveget a gondolataival.


A BrainGate együttműködésével néhány kutató kifejlesztett egy rendszert, amely

„lehetővé teheti a súlyos beszéd- és mozgássérültek számára, hogy szövegesen, e-mailben vagy más írásban kommunikáljanak"

─ mondta Jaimie Henderson, a Neural Protetices Translational Laboratory társelnöke.

A kézíráshoz kapcsolódó gondolatok által kiváltott agyi jeleket a rendszer szöveggé fordítja, így egy paralizált ember 16 szó / perc sebességgel írhat szöveget. A rendszer agyimplantátumokat és gépi tanulási algoritmust használ a kézíráshoz kapcsolódó agyjelek dekódolására.

A BrainGate konzorcium az évek során szerepet játszott más fejlesztésekben is, ilyen többek között az a kifinomult, agy által vezérelt robotkar, amelyet 2012-ben mutattak be.

Az új, kézírásos agy-számítógép interfész fejlesztési projektjét Frank Willett, a Stanford Egyetem kutatója, Krishna Shenoy idegtudós, a Howard Hughes Orvosi Intézettől, valamint Henderson, a Stanford idegsebésze irányította.

2017-ben Shenoy és kollégái már kifejlesztettek egy gondolat-szöveges rendszert, lehetővé téve a majmok számára, hogy 12 szó / perc sebességgel hozzanak létre valamilyen szöveget. Ez a kutatás képezte az alapját a később megjelent munkának, amely áttörés volt, mivel lehetővé tette a lebénult emberek számára, hogy percenként 40 karakter, azaz nagyjából nyolc szó sebességgel gépeljenek.

Henderson szerint

"a jelenlegi munka meghaladja a 2017-es eszközt, mivel több mint kétszeresére növeli a bénult személy gépelésének sebességét, és egy teljesen új és más módszert alkalmaz."

A kísérletben egy olyan 65 éves férfi vett részt, aki 10 évvel ezelőtt a válla alatt teljesen lebénult. A férfi motoros kérgének elülső rétegébe két 4x4 milliméteres érzékelőt helyeztek el, ezek az elektródák körülbelül száz idegsejt jeleit rögzítik. A kapott jeleket egy számítógép dolgozza fel az egyes betűk írásához kapcsolódó agyi tevékenység dekódolásához.

A kísérlet keretében a férfi elképzelte, ahogyan mozgatja a kezeit írás közben, ezt az idegi jelet azonosította az eszköz. A rendszer 95 százalékos pontossággal tudta azonosítani az egyes betűket. Henderson szerint a 16 szó / perc sebesség háromnegyede annak a sebességnek, amelyet általában a 65 év feletti emberek elérhetnek okostelefonjukon gépelve.

Az eredmények ígéretesek, de az eszköz műtéti beépítése például nagyon invazív. Az egyének között van agyi eltérés, ezért mindig fel kell térképezze ezt az eszköz, amihez ráadásul egy nagy teljesítményű számítógépre is szükség van. A számítógép-agy interfész beállításaihoz pedig egy szakember hozzáértése szükséges minden esetben.

Henderson egy önkalibrálható vezeték nélküli verziót képzel el a jövőben, melyhez valamilyen vállalat befektetésére lenne szükség.

(Forrás: Gizmodo)


A figyelmetekbe ajánljuk