Egy T-rex csontváza

Így néztek ki a dínók valójában és további 9 cool dolog az internetről

Ez a kedd sem érhet véget az internet legérdekesebb bejegyzéseinek csokorba gyűjtése nélkül: múlt héten megtudhattuk például, hogyan néztek ki valójában a dinoszauruszok, hogy milyen tudományos magyarázat áll a – saját bevallásuk szerint – halottakkal beszélő médiumok mögött, és hogy miért landol rendszeresen egymillió gomba a szemétben.



​A folyamatosan szakadó eső

Es\u0151

Eutah Mizushima/Unsplash

Egy nemrég közölt tanulmány szerint évmilliókkal ezelőtt bolygónkon – a pár napos szüneteket leszámítva – szinte folyamatosan esett az eső. A tudósok szerint ennek oka, hogy ekkoriban Földünk átlaghőmérséklete nagyjából 11-17 Celsius-fokkal volt magasabb a mostaninál, így a víz körforgása is gyorsabban: folyamatos ütemben zajlott.

A dinók valódi kinézete

Bár feltételezéseink mindig is voltak, valójában nem tudhatjuk pontosan, hogyan is néztek ki bolygónk egykori uralkodói, a dinoszauruszok. Ráadásul több százmillió fajról beszélünk, melyek sokszínűsége így pont annyira széles lehetett, mint bolygónk jelenlegi élővilágának felhozatala. De akkor vajon merre induljunk el, ha válaszokat akarunk kapni? Kezdésnek nem rossz például a Kurzgezagt legújabb videója.

Valóban „zöld" a napenergia?

Egyre több és több napelemtábla jelenik meg szerte a világon, és az sem túl meglepő, hogy miért: mert tiszta energiát biztosít számunkra kifejezetten alacsony áron, ráadásul sokkal környezetkímélőbb megoldás is. Vagy mégsem? Nos, az igazság az, hogy ennek a technológiának is van néhány nem túl zöld jellemvonása.

A hatalmas tengeriteknős

Nem, nem az érzékszerveink csapnak be minket, és még csak nem is manipulált fotóról van szó: az alábbi felvételen látható teknős valóban ilyen nagy. A fotó elkészítésének pillanatakor ráadásul épp tojásait rakta le, ami már csak azért is érdekes, mert ez a faj általában éjszaka építi meg fészkét.

Szellemekkel suttogók

Jr Korpa /Unsplash

Bár a tudomány emberei nem állítják, hogy egy ember valóban képes lenne hallani elhunyt szeretteinek túlvilági hangját, egy nemrégiben közölt tanulmányból kiderült, hogy konkrét tulajdonságok és események állhatnak az állítólagos jelenség hátterében: mint oly sok minden az életünkben, ez is a traumatikus gyerekkori élményekhez köthető. Tudósok szerint ugyanis az önmagukat médiumként aposztrofáló, és halottakat halló – adott esetben pedig akár velük kommunikáló – személyek életének első pár évében mindig történt valamilyen szokatlan hallási élmény.

A kukában landoló gombamilliók

A shiitake-től a criminisig az amerikai gombák 60%-a egyetlen pennsylvaniai kisvárosból, Kennett Square-ből származik. Amerika gombafővárosát azonban keményen sújtja a munkaerőhiány: mivel nincs elég szedő, a gazdák kénytelenek elpusztítani olyan gombatermeket, amelyekhez nem tudnak időben hozzáférni. Ez milliós veszteségekhez vezetett a gombatermesztők számára, akik amúgy is csekély haszonkulccsal dolgoznak.

2000 éves gyűrűbe zárt hologram

A világ talán első – 2000 éves – hologramjában egy fiatal arisztokrata árnyéka tűnik fel. A gyűrűt egy római matróna, a nemes Aebutia Quarta ujján találták meg egy 1. századi sírban. A hologramról valószínűleg egykori szerelme köszön vissza.

Az év madarának választott denevér

Todd Cravens/Unsplash

Új-Zélandon 16 éve szavaztatják meg az állampolgárokkal minden esztendőben az év madarát. Idén rekordszámú, egészen pontosan 58 ezer szavazat érkezett, az eredmény viszont megdöbbentő lett, az országban ugyanis – nagyjából hétezres szavazatelőnnyel – az év madara az új-zélandi hosszúfarkú denevér lett.

Az elektromos autók – túl hosszú – történelme

A 19. század végére az amerikai autók közel 40%-a elektromos volt. Ezeknek a járműveknek azonban volt néhány komoly problémája: a korai autóakkumulátorok drágák voltak, a hatékonyságuk hagyott némi kívánnivalót maga után, és úgy általában is, az elektromos autók ára kétszerese volt a benzinüzemű autókénak. Így a következő évtizedekben – ahogy még ma is – a benzinüzemű autók uralták a piacot.

A fekete jaguár

A melanizmussal vagy teljesen feketén születő jaguárok megjelenése mögött egy olyan genetikai mutáció áll, melynek következtében a bőr és a szőrzet nagyobb mennyiségű sötét pigmentet tartalmaz az átlagosnál. Az ilyen típusú jaguárokat általában az esőerdőkben találjuk, mert ott könnyebben beleolvadnak a fák sötét árnyékába.

A figyelmetekbe ajánljuk