Az interneten a másodperc törtrésze alatt találunk valami teljesen új és érdekes tartalmat – és ez a múlt héten sem volt másképp. Megtudhattuk például, hogy milyen képzést kapnak a világ legdrágább bébiszitterei, hogy miért a 400 méteres gátfutás az egyik legnehezebb olimpiai szám, valamint, hogy a trópusi bálnák miért úgy táplálkoznak, ahogy.


Önvédelem egy bébiszitternek? Naná!

Bár Mary Poppins egy esernyő segítségével a levegőben közlekedett, talán még neki sem volt olyan nehéz dolga, mint a világ legmagasabb fizetésével rendelkező bébiszittereinek. A világ legjobban fizetett gyermekfelügyelőit egy New Yorkban található elitiskolában készítik fel a legveszélyesebb helyezetekre: a tanulóknak nem csak főzni és pelenkázni kell megtanulniuk, de a legkülönbözőbb önvédelmi technikákkal is tisztában kell lenniük. Sőt, meg kell tanulniuk, hogy mire figyeljenek, amikor vészhelyzetben kell vezetniük. A Business Insider legújabb videójából kiderül.

Több ezer méter szabadesés a francia Alpoknál

Sokaknak félelmetes, Martin McFly-nak azonban az életet jelenti a szabadeséses ejtőernyőzés. Ezen a lenyűgöző felvételen is az ő egyik ugrását láthatjuk. A videó a francia Alpok egyik legszebb részénél, a Aiguille de Varannál készült, a francia Sallanches-völgy egyik fő csúcsán. A felvételen jól látszik a Mont Blanc egyik oldala, valamint az Aravis-hegység.

Tokió forgalma

A nagyjából 2190 négyzetkilométer nagyságú Tokióban több mint 13 millió ember él – ez Japán lakosságának nagyjából 10%-át teszi ki. Nem is meglepő, hogy a szigetország fővárosa szinte sosem alszik, ez pedig meglátszik forgalmán is. Az alábbi videókon ebből láthatunk egy szeletet.

Az Római Birodalom városai akkor és most

Óbuda, Sopron, Szombathely és Visegrád – csak, hogy említsünk pár magyar várost, melyek már a Római Birodalom fennállása alatt is léteztek és lakottak voltak. Nem az egyikori pannóniai provincia azonban az egyetlen helyszín, ahol fennmaradtak az ókori birodalom városai. Az SPQR Historian egyik legújabb videójában ezeket a városokat mutatják be, egészen pontosan azt, hogy milyenek voltak akkor és milyenekké váltak mostanra.

A trópusi bálnák táplálkozása

Különleges módszert választott a táplálkozáshoz a trópusi, vagy más néven Bryde-bálna: ez a barázdásbálna-féle a felszínre úszik, nagyra nyitja a száját és megvárja míg a halak elfoglalják végső helyüket a nyílásban. Bár azt gondolhatnánk, hogy a puszta egyszerűsége miatt döntöttek emellett a módszer mellett a Bryde-bálnák, ám a szomorú igazság, hogy a lakhelyükként szolgáló Thai-öböl szennyezettsége kényszerítette őket erre: a szárazföldről beáramló szennyvíz miatt ugyanis a vízben lévő oxigén folyamatosan csökken, emiatt a halak legtöbbje a felszínen éli mindennapjait, így a trópusi ceteknek sincs más lehetősége, itt kell táplálkozniuk.

Hongkongi látkép

Tokióhoz hasonlóan Hongkong is sűrűn lakott: népsűrűsége megközelíti a 6500 fő/négyzetkilométert. Az alábbi képen egy több mint 30 emelet magas lakóépületet látunk. Egy biztos: nem lehet kellemes érzés arra hazaérni egy hosszú nap után, hogy elromlott a lift.

A geotermikus izlandi csoda

Bár Izland időjárása az év legtöbb napján hideg, nedves és szeles, a felszín alatt azonban egy szinte végtelennek tűnő hőburok húzódik, mely lehetővé teszi, hogy az ország valamennyi épületét – gyakorlatilag szén-dioxid-kibocsátás nélkül – geotermikus energiával fűtsék. De vajon, hogyan működik ez pontosan?

A legnehezebb olimpiai szám

Magasan tartott energiaszint, kellő akrobatikusság és stratégiai gondolkodás – ez jellemzi leginkább a 400 méteres gátfutást, amit sokan az egyik legnehezebb olimpiai számnak tartanak. De vajon mit igényel pontosan versenyzőktől ez a sportág? Ennek járt utána Vox csapata.

Az utazó

Bruno Catalano azért hozta létre hiányos szobrait, hogy azok beleolvadjanak környezetükbe, ezzel visszatükrözve a teljesség és az üresség kapcsolatát, mely a 20. század nagy részét jellemezte. A képen látható szobra az olaszországi Velencében található.

A francia különlegesség

Angol, olasz, spanyol, román és francia – mind indoeurópai nyelvcsaládba tartoznak, mégis utóbbi – a francia – teljesen különbözik „testvéreitől". Mitől lehet ez? Hogyan alakult a gall nyelv az évszázadok során?

A figyelmetekbe ajánljuk