A koronavírus okozhat olyan "másnaposságot", amely a szorongás tüneteiben jelentkezik.
A koronavírus-járvány óta először enyhítettek jelentős módon a korlátozásokon. A járvány okozta válság azonban egyeseknél fokozta a depressziót és a szorongást, valamint a FOMO (félelem attól, hogy valamiről lemaradunk) érzését.
Az online oktatás és munka újfajta figyelmet igényelt, egy másik életvitel követésébe kezdtünk.
A koronavírus alatt elnyomhattuk azokat a szorongásokat, melyek más helyzetekből fakadtak, ezek a korlátozások enyhítésekor újra felszínre jöhetnek. Összeadódva a korlátozások alatti állapottal, létrejöhet egy másnapossághoz hasonló, kellemetlen állapot.
Most azonban, hogy újra normalizálódunk, lehetőségünk van másképp tekinteni a dolgokra.
A bezárás alatt megtanulhattuk, hogy az élet, az érzelmek lassan is történhetnek velünk, emiatt jó az új állapothoz is lassan adaptálódni.
A visszatérés fokozott, lassú ütemezését ajánlják tehát a szakemberek.
A hirtelen enyhítés veszélyhelyzetet jelent a szervezet számára, mivel megszoktuk például, hogy félni kell a tömegben, maszk nélkül.
A visszatéréskor figyeljünk oda szorongásainkra és kérdezzük meg magunktól, hogy mire nincs szükségünk a koronavírus előtti életünkből. Ezekhez a dolgokhoz nem kell visszatérnünk.
Azt is mérjük fel, mit tanultunk magunkról és arról, hogy mire van szükségünk a karantén alatt.
Az önismereti kérdések és lassú folyamatok révén egy kevesebb szorongással övezett, kevésbé másnaposságszerű, tudatosabb visszatérésre számíthatunk.
(Forrás: Psychology Today)
