Amikor a negatív érzelmek gúzsba kötnek, van kiút az énhatékonyság segítségével.
Biztosan könnyedén fel tudnánk sorolni tíz olyan készséget, amelyet születésünkkor még nem tudtunk, később tanultuk meg őket. Életünk egy tanulási folyamat, erre alapoznak a behavioristák.
A 19. században Ivan Pavlov rájött, hogy összeköthet egy semleges ingert egy nem független ingerrel, ilyen volt az, amikor a kutyák eledelét egy csengőszóval társította, később pedig azt figyelte meg, hogy az étel hiányában, csak a csengőszóra is végbemegy a nyálelválasztás. Ezt klasszikus kondicionálásnak nevezte.
A 20. században B. F. Skinner létrehozta az operáns kondicionálás fogalmát, amelyben egy válaszreakció nem egy ingerre, hanem egy viselkedésre születik meg. Ebben az elméletben az a viselkedés, melyet büntetnek, elhalványul, a jutalmazott viszont megerősödik.
Albert Bandura Skinner nyomdokaiba lépve megalkotta a vikariáló tanulás elméletét, melyben mások viselkedését másolva, utánozva tanulunk meg viselkedni. Az elméletét 1961-es kísérletével igazolta, melyben egy Bobo nevű babát kaptak a gyerekek. Azok a gyerekek, akik megnéztek egy kisfilmet, melyben bántották Bobo babát, ők maguk is bántani kezdték.
Bandura szociális tanuláselméletében, majd szociális kognitív elméletében kifejti, hogy a viselkedés a környezetünk és köztünk zajló interakcióra adott válasz. Nemcsak a környezet alakítja az embereket, hanem az emberek is alakítják a környezetet, tehát az eddigi elméletekkel ellentétben itt már megjelenik az, hogy nem is vagyunk olyan passzívak.
Abban, hogy hogyan hatunk környezetünkre, központi szerepe van az észlelt énhatékonyságnak. Az énhatékonyság azt a magunkról alkotott hitet vagy hiedelemrendszert jelenti, amelyet abba fektetünk, hogy mennyire vagyunk képesek egyes helyzeteket megoldani. A hiedelmeknek óriási szerepük van abban, hogy hogyan fogjuk kezelni problémáinkat. Ezeket a hiedelmeket pozitívan befolyásolják azon élményeink, melyekben sikert értünk el, melyekben mások megdicsértek és bíztattak.
Sajnos Bandura fogalmát nem használjuk a hétköznapokban, pedig a kutatások azt mutatják, hogy kellene. Az énhatékonyság ugyanis pozitív összefüggést mutat a mentális egészség mutatóival, például a teljesítménnyel. Egy 2021-es tanulmány arra mutat rá, hogy az érzelmi megrázkódtatások esetén is segítségünkre lehet az énhatékonyság.
A tanulmány azt a kutatást foglalja össze, melyben arra kérték a résztvevőket, idézzenek fel egy eseményt, amikor sikeresek, hatékonyak voltak. Ez a pozitív emlék segített megküzdeni a jelenlegi, negatív érzelmekkel. Ez alapján a kompetencia, hatékonyság és kontroll emlékének felidézése segíthet a nehéz helyzetekben.
(Forrás: Psychologytoday)
