Bár sokáig arról szólt a fáma, hogy a délutáni alvás kifejezetten jó hatással lehet egészségünkre, egy frissen közölt tanulmány szerint azonban ez nem igaz, sőt, valójában még csak kipihentebbek sem leszünk tőle.


A Michigani Állami Egyetem munkatársai által végzett kutatás eredményei szerint a délutáni pihenés – ha azt nem egészítjük ki éjszakánként az ajánlott 6-8 órás zavartalan alvással – nem állítja helyre kognitív funkcióinkat. Ez az első olyan vizsgálat, mely a rövid ideig tartó alvás kognitív előnyeit, vagy ebben az esetben hátrányait vizsgálja.

Délutáni pihenéseink során általában csak az alvás lassú hullámú fázisát érjük el, mely a REM-fázison kívül esik. Az alvásnak ez az a szakasza, mely során izmaink a leglazábbak, valamint pulzus- és légzésszámunk a legalacsonyabb, ilyenkor áll helyre szervezetünk energiaszintje, illetve szabadulnak fel a növekedési hormonok.

A lassú hullámú fázis az alvás legfontosabb szakasza. Ha valaki akár csak egy napot is alvás nélkül tölt, akkor az alvásigény felhalmozódik; egészen pontosan igénye lesz a lassú hullámú alvásra. Amikor az emberek esténként elmennek aludni, hamarosan belépnek, majd jelentős időt el is töltenek ebben a szakaszban

– mondta a kutatás egyik munkatársa, Kimberly Fenn.

A tanulmány szerzői az alváshiány kétféle kognitív feladatra gyakorolt hatását vizsgálták:

  • Éber figyelem: ez a legszélesebb körben tanulmányozott mutató az alváshiányos kognitív kutatásokban, amely arra keresi a választ, hogy az egyén mennyire képes fenntartani figyelmét az idő múlásával;
  • Placekeeping: az a képesség, mely során az egyén bizonyos lépések sorozatát képes-e meghatározott sorrendben végrehajtani anélkül, hogy lépéseket hagyna ki, vagy ismételne meg.

Alina Perekatenkova/Unsplash

A kutatók összesen 275 főiskolás kognitív képességeit tanulmányozták, ám vizsgálat előtt minden résztvevővel elvégeztettek egy pszichomotoros tesztet, hogy felmérjék alapszintű éberségüket, valamint placekeeping-képességüket.

Ezt követően az alanyokat három csoportra osztották. Az egyiket hazaküldték, azzal a feladattal, hogy aludják át az éjszakát, a másik kettőt azonban a laborban tartották. Az második csoport tagjai az éjszaka során lehetőséget kaptak arra, hogy 30 vagy 60 percet szundítsanak, a harmadik csoportba tartozó diákoknak azonban egész éjszaka ébren kellett maradniuk. A kutatók másnap reggel ismét megvizsgálták a résztvevők éberségét és placekeeping-képességét.

A legjobban természetesen az első csoport tagjai teljesítettek. A második csoport csak minimálisan mutattak jobb eredményeket, mint a harmadik, kiderült azonban az is, hogy minden további 10 perc alvás 4 százalékkal javít a kognitív funkciókon.

Noha a javulásnak ez a kis százaléka is fontos lehet egy-egy helyzetben, a második csoport tagjai még így is nagyon messze álltak a kipihentség állapotától.

A rövid szundítások nem mutattak mérhető hatást az alváshiány állapotának enyhítésére

– mondta Fenn.

A figyelmetekbe ajánljuk