A borderline személyiségzavar egy közismert diagnózis. Mit rejt pontosan magában?


Korábban írtunk már a nárcisztikus és hisztrionikus, valamint az antiszociális személyiségzavarról. Most a borderline tüneteit vizsgáljuk meg.

A történelem során rengeteg borderline személlyel találkozhattunk, ilyenek József Attila és Vincent Van Gogh is.

A képzelt karakterek közül többek között a Csillagok háborúja Anakinja, és az Egy makulátlan elme örök ragyogása Clementine-ja is hordozza a betegség tüneteit.

A borderline valaminek a határára utal, ebben a személyiségzavarban ez a pszichózissal való határ, melyet a beteg nem lép át, de igen közel kerül hozzá.

Pszichózisban szenvednek például a szkizofrén egyének, akik már teljesen elvesztették a kapcsolatot a realitással, téveszméik vannak. A borderline személyekre ez nem jellemző.

A borderline személyiségzavarra jellemző az öngyilkosság gondolatának megjelenése, az agresszivitás, labilitás és a viharos érzelmek.

Még miből ismerhetjük fel a személyiségzavart? A DSM-5, vagyis a diagnosztikus kézikönyv alapján az alábbi tünetek jellemzőek rá:

1) Kétségbeesett erőfeszítés az elhagyás elkerülésére
2) Instabil és intenzív kapcsolatok, melyekben az idealizálás és a lebecsülés szélsőséges váltakozása figyelhető meg
3) Identitászavar: tartósan instabil önkép vagy önérték
4) Impulzivitás legalább két önkárosító területen
5) Ismétlődő szuicid viselkedés, gesztusok, fenyegetések vagy önsértő viselkedés
6) Érzelmi instabilitás, hangulat gyors változékonysága
7) Krónikus ürességérzés
8) Intenzív, ok nélküli harag vagy a harag kontrollálásának nehézsége
9) Átmeneti, stresszhez kapcsolódó paranoid gondolatok vagy súlyos disszociatív tünetek

A diagnosztizáláshoz a fenti tünetek közül minimum ötnek kell teljesülnie.

A borderline betegek 10 százaléka hal meg öngyilkosságban, a betegség az emberek 1.5-6 százalékára lehet jellemző.

Hogyan ismerhetünk fel egy hétköznapi helyzetben borderline személyeket? Nagyon félnek az elszakadástól, öngyilkossággal fenyegethetnek meg, publikus helyen üvöltözhetnek vagy akár meg is üthetnek minket.

Kapcsolataikban manipulatívak és ragaszkodóak. Hasítás jellemzi őket a hétköznapokban, tehát gyakran hallhatjuk tőlük egyaránt azt, hogy valaki tökéletes, de azt is, hogy valaki egy szörnyeteg.

Több nőt diagnosztizálnak borderline-nal, de ez nem jelenti azt, hogy a férfiaknál kisebb gyakoriságban fordul elő. A férfiak ugyanis kisebb eséllyel fordulnak szakemberhez.

A nők és férfiak másképp élik meg a betegséget. A nőknél leginkább étkezési zavarokkal társul, férfiak esetében pedig erőszakos önsértő magatartás, például saját fejének a falba verése figyelhető meg.

Mi okozza a betegséget? A borderline egyrészt örökletes, mivel a borderline egyének rokonai ötször nagyobb eséllyel mutatnak tüneteket. A betegeknél az amygdala (amely a félelemközpont) és a prefrontális kéreg (amihez a tervezés, döntéshozatal és gátlás kapcsolható többek között) működése nem megfelelő.

A személyiségzavar gyakoribb azok körében, akiket elhanyagoltak vagy bántalmaztak gyerekkorukban.

A borderline kezelése általában viselkedésterápiát tartalmaz, ez a leghatékonyabb. A terápia mellett a betegek gyógyszereket szoktak szedni a szorongásra és társuló depresszióra.

A borderline az idők folyamán lényegesen javulhat, de általában hosszú, akár tíz éves folyamat eredménye is lehet a gyógyítása, ami nem hozza magával az összes tünet megszűnését.

Hogyan beszélgessünk egy borderline beteggel? Érdemes halogatni a vitákat, konfliktusokat addig, amíg azt nem látjuk, hogy a személy nyugodt és biztonságban érzi magát.

Legyünk érdeklődőek, mindig kérdezzük meg, hogyan érzi magát. Hangsúlyozzuk ki, hogy nincs semmi gond a személyiségzavarával, lehet vele élni, senki sem tökéletes.

Mit tud tenni egy borderline beteg annak érdekében, hogy stabil kapcsolatai legyenek? A terápián és gyógyszeres kezelésen kívül ki kell alakítson egy stabil életet és szociális hálót, ami biztonságot nyújt az elhagyatástól való félelem érzésekor. Érdemes rutinokat, ismétlődő szokásokat is beépítenie hétköznapjaiba.

(Forrás: Psychology Today, Mindset)


A figyelmetekbe ajánljuk