Egy város mindenféle megkötés nélkül adott a legszegényebb lakóinak havonta 500 dollárt. Egy évig vizsgálták az embereket egy kutatáshoz, aminek az volt a kérdése, hogy egy krízis változtat-e az ember viselkedésén alapvetően, például egy anyagi krízis. Az eredmények elég egyértelmű képet festenek arról, mennyire határozzák meg az anyagi problémák az ember viselkedését és működését. Egyúttal számtalan tévhitet is eloszlatott ezzel kapcsolatban.


Egyre népszerűbbé vált az elmúlt években az univerzális alapjövedelm ötlete, aminek a lényege, hogy az állam szimplán mindenféle megkötés nélkül küld a lakóinak egyenlően meghatározott összegű pénzt minden hónapban a túléléshez. Akik kritizálták ezt a gyakorlatot, gyakran azt hozzák fel érvként, hogy ha nem a túlélés motivál bennünket, akkor szimplán lusták leszünk, a pénzt meg drogokra és alkoholra, meg egyéb, az életbenmaradáshoz nem feltétlenül szükséges dolgokra költjük.

Most szerencsére ezeket az ötleteket letesztelhettük a gyakorlatban is, ugyanis a kaliforniai Stockton városában elindult 2019-ben egy szociális program, ami teszt jelleggel havonta 500 dollárt, vagyis nagyjából 150 ezer forintot küldött embereknek, akik olyan környéken éltek, ahol az átlagjövedelem nem haladja meg a túléléshez szükséges mértéket. Mindezt megkötés nélkül azzal kapcsolatban, hogy mire költik a részesültek a pénzt.

Most publikáltak egy kutatást, ami egy évig tanulmányozta alaposan a programot, majd a begyűjtött adatok alapján azon félelmek, hogy ha rászorulóknak simán csak pénzt adunk, amire szükségük van, nem fogják felelőtlenül költeni többnyire, sőt még a munkaerőpiacon is sokkal hatékonyabban helyt állnak. Az elköltött pénz mindössze 1%-a ment csak alkoholos és dohánytermékekre, a pénz nagyrészét az emberek ételre és egyéb szükséges, alapvető dolgokra költötték többnyire.

Emellett akik részesültek a programból, azok kétszer akkora arányban találtak stabil jövedelemforrásra a kutatás ideje során, mint az átlag amerikai szegény. A kapott pénz ugyanis kellő stabilitást nyújtott számukra, hogy a szükségből vállalt alkalmi melók helyett legyen idejük alaposabban megválasztani a következő munkahelyüket. Emellett kevésbé voltak hajlamosak szorongásra és depresszióra, boldogabbnak érezték magukat, sőt csökkentek a pszichés okokból keletkező fizikai fájdalmak kialakulása is, ami keményen dolgozó embereknél gyakori.

A kutatás fő kérdése az volt, hogyan változtat egy krízis az emberek viselkedésén, ugyanakkor még a koronavírus előtt vizsgálták az alanyokat. Készülni fog majd egy második kutatás is, ami csak a járvány idejére fókuszálva vizsgálja majd a kérdést. De az eredmények elég egyértelműek, ez alapján az emberek anyagi helyzete alapvetően meghatározza a viselkedésüket. A komoly anyagi problémák pszichológiai betegségek kialakulásához vezethetnek, a kilátástalanság pedig önsorsrontáshoz.

Ha viszont az állami védőháló nem hagyja padlóra kerülni az embereket, akkor képesek visszahozni az életüket a szakadékból és akár fel is zárkózni sikeresen idővel. Emellett érdekesség még a kutatásban, hogy az emberek, akik részesültek a programból, gyakran a kapott pénzből segítettek is egymásnak, ha éppen valamelyik barátjuk vagy szomszédjuk anyagilag megszorult esetleg. Szóval ez a program egy elég hatásos módszernek bizonyult a mélyszegénység problémájának kezelésére.

(Forrás: Washington Post)


Friss

NASA/JPL-Caltech

Így zümmög a NASA helikoptere a Marson

Aktívan tölti a páros a marsi kalandot.
TOVÁBB OLVASOM ÖSSZEOMLÁS
A figyelmetekbe ajánljuk