Reneszánszát éli Eger: a sokáig csak az olcsó és nem túl minőségi Bikavérekről ismert borvidékünk főnixmadárként támadt fel az utóbbi években.
Garancia a minőségre
A harmadik X-be lépett a rendszerváltás környékén született borászgeneráció, készen arra, hogy átvegyék szüleiktől a stafétát, vagy éppen velük együtt készítsék el saját boraikat – mindezt természetesen a saját világlátott szemléletmódjukkal átitatva. A St. Andrea pincészet logója mindig garancia a minőségre, a fiatalabb generáció saját borokat, sőt, saját vinotékát is jegyez a Szépasszony-völgyben.
Senior és junior Lőrinczek
A két György a borászatban működik együtt, míg Bálint a Kedves Bisztrót viszi
A fiatalok kezében a jövő
A Juhász Testvérek felsőpolcos válogatott tételei, az ifj. Gál Tibor keze nyomát viselő Egri Csillagok karöltve az újhullámos Fúzió étteremmel, Böjt Gergő csodás Bikavérei, vagy éppen Bolyki Jani vagány borai már egészen más történetet és ízvilágot hordoznak magukban, mint amit a régmúlt diktál. A jövő egyértelműen a fiatalok kezében van.
Egy hét is kevés Egerre
Fedezzük fel a borvidék pihentető fürdőit, kiránduljunk el a Szalajka vízeséshez, barangoljuk be Eger történelmi óvárosát, sétáljunk fel a várba, együnk egy jót a SVÉT-tag Macokban, vagy igyuk meg a magunk feketéjét Csernus doki Depressójában. Ennyi lélegzetelállító bor mellett még az sem csoda, ha esetleg senki nem vállalja magára a sofőr szerepet: kapaszkodjunk fel a pincészetek között járó borbuszra, vagy fedezzük fel az új köntösben tündöklő Szépasszony-völgyet.
