összekulcsolt kezek rajtuk színes fényekkel

Bár a koronavírus-járvány miatti korlátozások következtében nem tudjuk teljesen átadni magunkat a művészeteknek, a magyar kultúra napját rendhagyó módon bár, de így is megünnepelhetjük.


Cikkünkben öt olyan ötletet mutatunk, amelyek elrepítenek az irodalom, a képző- és előadóművészetek világába, lehetőséget kínálnak a magyar filmtörténet remekeinek megismerésére és az önkifejezésre.

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le egy nagyobb kéziratcsomag részeként és jelölte meg dátummal Csekén a Himnusz kéziratát.

Ismerjük meg kultúránk alapjait

Kölcsey Ferenc, a Himnusz költője

Wikipédia

Nyáry KrisztiánÁltalad nyert szép hazát - A Himnusz és a himnuszok kalandos élete című, 2020-ban megjelent könyvéből többek között olyan érdekességeket tudhatunk meg, mint hogy mitől vált nemzeti himnusszá a Himnusz, hogy azelőtt mi volt országunk közös dala, mi köze van Balassi Bálintnak és a kanásztáncnak Kölcsey szövegéhez, miért tartotta közepes versnek saját művét a költő, valamint hogy hány perc alatt komponálta Erkel Ferenc a Himnusz zenéjét és hogy van-e egyáltalán hiteles kottája?

Az írásból kiderül, hogy a 20. század elején az Országgyűlés elutasította, hogy a mostani legyen Magyarország hivatalos himnusza, hogy a művet nem engedték templomban énekelni, és hogy a jogszabályba később tévesen került be a szöveg. Megtudhatjuk továbbá azt is, mióta illik állva hallgatni, miért nem írt új himnuszt Rákosi kérésére Kodály Zoltán és Illyés Gyula, valamint hogy mi köze Kisfaludy Sándornak és a badacsonyi bornak az Európia Unió himnuszához.

Ilyen és ezekhez hasonló kérdéseket feszeget az író, és természetesen a legtöbbet meg is válaszolja, hogy mélységeiben megismerhessük himnuszaink történelmét.

Szórakozzunk a kanapénk kényelméből

A színházi műveket otthonunkba hozza a SzínházTV.com

Getty Images

Bár jelenleg nem járhatunk sem színházba, sem koncertekre, ez nem jelenti azt, hogy ki kellene maradnunk az előadóművészeti élményekből, hiszen az új online platformoknak köszönhetően az előadások jöhetnek el hozzánk! A SzínházTV.com rendszeresen frissülő kínálatával kanapénk kényelméből élvezhetjük a 4K minőségben sugárzott, élő színdarabokat.

A január 21. és február 11. közötti előadásokra már foglalhatóak a jegyek. Köztük találjuk a Megyek utánad, a III. Richárd, az Egyasszony, a Varsói melódia és a Jó emberek című drámát, a Bocs, félrement! és a Second Life avagy Kétéletem című vígjátékot, valamint az Egy őrült naplója című monodrámát.

Gyakoroljuk az önkifejezés művészetét

Különböző tárgyak és ruhák segítségével a művészeteken keresztül fejezhetjük ki önmagunkat

Számtalan módon kifejezhetjük önmagunkat, ám a magyar kultúra napján a lehető legjobb választás, ha valamilyen művészeti ágon keresztül élünk ezzel a lehetőséggel. Ehhez pedig nem kell zenét komponálnunk, sem verset írnunk, elég, ha kedvenc költőnk vagy írónk, esetleg zeneszerzőnk vagy más művészeti ágban tevékenykedő példaképünk idézeteit, arcképét, esetleg művének egy darabját öltjük magunkra. Természetesen csak átvitt értelemben, különböző textíliák vagy tárgyak formájában.

A Vates oldalán olyan termékeket találunk, amelyek a magyar irodalom kimagasló személyiségeihez, ismert mesehősökhöz vagy nemzetközi jelentőségű művészekhez kötődnek. Legyen ez egy póló a legnagyobb költők arcképével vagy egy idézettel ellátott maszk, amelyet a mai pandémiás helyzetben az utcán viselhetünk, az irodalom és a kultúra szerelmesei biztos megtalálják a hozzájuk leginkább illő tárgyat.

Művelődjünk otthonról

A Trafó virtuális műteremlátogatásain ismert művészek életébe nyerhetünk betekintést.

Getty Images /Robert NickelsbergRobert Nickelsberg

A színház és a koncertek mellett sokan hiányoljuk a hangulatos galériamegnyitókat, a különböző kiállításokat és tárlatvezetéseket. Ezt hozza most el otthonunkba a Trafó, amely Nyitott Műterem névre hallgató online eseményein virtuálisan kalauzolja el a nézőket különböző művészek műtermeibe.

A sorozat legközelebbi alkalmán, január 21-én, a magyar kultúra napjának előestéjén Keresztesi Botond budapesti műtermébe látogathatunk el. A művész munkái elsősorban a figurális alapokon nyugvó festészet médiumához köthetők. Képeinek kiindulópontját jellemzően mindennapi, ikonikus használati vagy dísztárgyakról készült, interneten talált vagy saját készítésű fotók jelentik. A résztvevőket Miklósvölgyi Zsolt szerkesztő, kritikus kalauzolja a virtuális látogatás során: az ő kérdései mentén ismerkedhetünk majd meg a művész műtermével, munkáival és legfrissebb terveivel. A beszélgetést a Trafó Galéria Facebook-oldalán élőben lehet követni, az online műteremlátogatás végén pedig ugyanitt várják a kérdéseket.

Mozizzunk magyarul

A Filmio képernyőnkre hozza a magyar filmsikereket

Getty Images

A magyar filmtörténet során sok remekmű született, közülük jó néhány az utóbbi években. Elég, ha csak Nemes Jeles László 2015-ös filmjére, az Oscar-díjas Saul fiára gondolunk, de ott van Enyedi Ildikó Testről és lélekről című 2017-es drámája vagy a 2019-ben nagy sikert aratott Apró mesék című film is. A nézők körében szintén nagyot futott az X - A rendszerből törölve című thriller, illetve ebben a hónapban mutatják be hazánk első, igazi horror-reménységét, a Post Mortemet, amelynek főszereplőjével mi is készítettünk interjút.

Ez pedig csak néhány azok közül a régi klasszikusok és új kedvencek közül, amelyek elérhetőek a Filmio magyar streaming-szolgáltató weboldalán.

A figyelmetekbe ajánljuk