Egészen hétköznapi oka van ennek az evolúciós történésnek.
Két brit egyetem, a Bangor és az Oxford kutatói összefogtak a svéd Uppsala egyetemével, hogy kiderítsék, miért is kezdtek el a halak végtagokat növeszteni és végül hogyan jöttek ki a vízből az evolúció során. Abból indultak ki, hogy a Hold tömege és pozíciója a pályáján képes dagály medencéket létrehozni. 3D modellezés és paleoföldrajzi módszerekkel rekreálták virtuálisan a késő szilur és devon korszakot, ami nagyjából 380-420 millió évvel ezelőttre tehető.
Végül arra jutottak, hogy az árapály motiválta a vízben élő lényeket, hogy szárazföldivé alakuljanak. A létrejövő árapálymedencék ugyanis távol voltak egymástól, az árapály pedig 4 méteres különbségeket generált Dél-Kína közelében. Pont ott találták a valaha volt legrégebbi leletet olyan halról, aminek már csontja is volt, így ez is alátámasztja, hogy ez motiválhatta a vízi lényeket az evolválódásban – írja a Big Think.
