Az evés kultúrája – 5 különös étkezési szokás a világ minden tájáról

Ha Olaszországban valaki délután cappuccinót kér, a helyiek rögtön furcsa szemmel néznek majd rá. A tejjel dúsított kávét ugyanis kizárólag reggelire isszák, általában valamilyen péksüteménnyel – általában a klasszikus cornettóval. Étkezések – különösen ebéd és vacsora – után kizárólag eszpresszót fogyasztanak, mert a tej zavarhatja az emésztést.

India számos régiójában a kézzel evés a mindennapok természetes része – de csakis jobb kézzel. A bal kéz ugyanis tisztátalannak számít, mivel azt hagyományosan higiéniai célokra használják. Az igazán hagyományőrző helyeken étkezés közben a bal kéznek sem az ételhez, sem a tálhoz nem szabad hozzáérnie.

A koreai asztali etikett szigorúan meghatározza az étkezés sorrendjét: csak és kizárólag a legidősebb kezdhet hozzá az ételhez. Ez vonatkozik a pálcika megfogásától egészen az első korty ital elfogyasztásáig, sőt, még az ülésrend is korhoz kötött lehet. A szabály a konfuciánus hagyományokból ered, ahol az idősebbek tisztelete elsődleges társadalmi érték. Aki megszegi, az nemcsak udvariatlannak tűnik, hanem komolytalan vagy neveletlen ember benyomását keltheti – még akkor is, ha turista.

Latin-Amerikában jellemzően lazább az étkezési kultúra, Chile azonban kivételnek számít. Itt még az általában kézzel fogyasztott ételeket – mint a pizza vagy a hambruger – is késsel és villával illik enni. Az evőeszköz-használat a műveltség, a neveltetés és a tisztelet jele. A kézzel evés gyerekesnek és tiszteletlennek hat, főleg formálisabb környezetben.

Kínában a pálcikák helyes használata alapvető része az étkezési kultúrának – és ennek legfontosabb szabálya, hogy soha nem szúrjuk bele azokat az ételbe, különösen rizsbe. Ez a mozdulat a buddhista temetési szertartásokra emlékeztet, amikor füstölőket állítanak a halottaknak szánt rizsbe. Emiatt a pálcikát mindig vízszintesen kell letenni, nem pedig függőlegesen beleállítani az ételbe.