Borkészítés mint értékteremtés
1943 húsvétján egy csapat bankár a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankból lelkigyakorlatra érkezett a Pannonhalmi Főapátság falai közé. Az egy hét során bor bizonyosan került az asztalukra, mivel azt a böjt nem tiltja, és hát volt is miből válogatni. Akkoriban a Magyarországon működő öt bencés apátság 54 község határában rendelkezett birtokokkal. Bor készült Pannonhalma mellett többek között Somlóról, illetve egy 1942-es adományozásnak köszönhetően már Tokajról is. A bankárok olyan jól érezték magukat, hogy hazatértük után köszönetnyilvánításképpen márványba foglalt emlékplakettet küldtek a főapátnak – ezt a mai napig őrzik Pannonhalmán.
A közös történet szinte napra pontosan 60 évvel később folytatódott, amikor a Pannonhalmi Főapátság, valamint a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank jogutódja, a Magyar Külkereskedelmi Bank úgy döntött, feléleszti a szocializmus alatt erős hanyatlásnak indult pannonhalmi borkultúrát. A 2002-ben létrehozott Pannonhalmi Apátsági Pincészet a mai napig a bencések többségi és az azóta már MBH Bank nevet viselő hitelintézet kisebbségi tulajdonában van.
Az első pillanattól nyilvánvaló volt, hogy mindkét fél számára sokkal többről van szó üzleti vállalkozásnál. „Közös imázs felépítésében gondolkozunk. Olyan birtokot alapítunk, amelyen keresztül egy nagy magyar bank anyagilag is hozzájárul ahhoz, hogy visszahozzuk, megmentsük nemzeti kultúránk egyik kiemelkedően fontos részét” – szólt a nyilatkozat anno a banki oldalról. Az 1002-ben István király által a pannonhalmi apátság számára kiállított kiváltságlevélből tudható, hogy a monostor birtokai között ekkor már szőlők is voltak, illetve hogy a bencések megkapták a Koppány egykori somogyi birtokain megtermelt javak tizedét – ami természetesen a borra is vonatkozott. Egy éppen ezeréves fonalat vett tehát fel 2002-ben a Pannonhalmi Főapátság a bank segítségével.
– mondja Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója. Nyugat-Európában számos példát találni erre a modellre, itthon azonban ezzel a mai napig gyakorlatilag egyedülinek számítanak. Pedig az eredmények önmagukért beszélnek: a Pannonhalmi Főapátság pincészetének főborásza, Liptai Zsolt hivatalosan a regnáló legjobb magyar borász, miután 2024 decemberében ő kapta meg az Év Bortermelője címet. Maga a pincészet kétszer (2010, 2023) érdemelte ki az Év Pincészete díjat. Mindkét kategóriában egyedülállók ezzel a borvidéken.
– állítja Liptai Zsolt. Előbbi ugyanúgy komoly múltra tekint vissza Pannonhalmán, elég arra gondolni, hogy a bencések többnyire önerőből tudtak itt fennmaradni ezer éven keresztül. Ráadásul ebben a bor nagyon fontos szerepet játszott: 1937-ben például a birtok teljes bevételének 81 százaléka a boreladásból származott. „A bankkal való együttműködés biztosítja számunkra, hogy mi a 21. században ugyanolyan pénzügyi fegyelemmel, tervszerűen vezessük a borászatot, mint az elődök. Ennek része az is, hogy mindenkor a fogyasztói igényeknek megfelelően készítjük a borainkat” – magyarázza a borász. A tudatosságot mutatja, hogy az apátság első újkori bora, a Tricollis valóságos márkává nőtte ki magát a két évtized alatt: újabb évjáratai ma is megtalálhatók a szortimentben. Persze közben marad játéktér az olyan önmegvalósításokra is a borász számára, mint a rajnai rizling vagy a pinot noir válogatásai (Prior fehér, illetve Prior vörös) – a bank a szakmai munkába egyáltalán nem szól bele.
Az évek során a két tulajdonos tökéletes összhangba került egymással. Némi humorral kapcsolódva a bevezető történethez: a banki delegáltnak a Pannonhalmán évenként 3-4-szer összehívott tulajdonosi felügyelőbizottsági ülés talán éppolyan lelki felüdülés, mint elődeinek volt az 1943-as húsvét. „Folyamatosan fejlesztjük az MBH Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágát, mert általában is szeretnénk az ügyfeleink érdekeit a legmesszebbmenőkig figyelembe venni. Elsősorban a bankon belül, de akár a jogalkotókkal folytatott tárgyalásokon is” – erősíti meg a törekvéseket Hollósi Dávid.
Bár az együttműködésük Magyarországon ma még valóban egyedülállónak számít, példamutatásukból, a befektetett munkából, a minőséghez való ragaszkodásból az egész borvidék profitál. 550 hektárjával a Pannonhalmi Magyarország három legkisebb borvidéke közé tartozik, mégis egyre többen látnak benne fantáziát. A pincészetek mind nagyobb részét 30-40 éves fiatal szakemberek irányítják, új lendületet, szemléletet hozva a régióba. Lassan így ismét igazzá válnak az 1831-ben az apátságba látogató Kazinczy Ferenc író-nyelvújító akkori mondatai: „Pannonhalma mintegy királyi széken lebeg az alatta ellapult sík felett, hosszan elnyúlt szőlők végében. Szent Márton a monostor hegye alatt fekszik, játékos gyümölcseivel. Mindenfelé látni nyomait az itt bölcsen és erővel munkáló kéznek.” (x)
Szöveg: Geri Ádám
Olvasd el ezt is!