Milliárdos lendületben a faktoring: új növekedési esélyek a kkv-knak (x)

2024 várakozáson alul alakult a kkv-k hitelezésében, Nyisztor Péter pedig év végén úgy nyilatkozott, hogy a 2025-ben bevezetendő új programok fellendülést hozhatnak. Melyek ezek a programok, és milyen lehetőségeket nyitnak meg a kkv-k előtt?

NYP: A kkv-k körében igen keresett Széchenyi Kártya-termékeknek idén 0,5 százalékkal tovább csökkent a kamata. A Demján Sándor Program keretében elindultak az Eximbank termékei, amelynek forgóeszköz-hitel keretét nagyon gyorsan lekötötték az ügyfelek, beruházási és befektetési céllal továbbra is igényelhetőek ezek a támogatott forrású termékek. Június 23-tól pedig elérhetővé vált a zöld és digitális átállást támogató, Nemzeti Bajnokok nevű kombinált hitelprogram. Összességében az mondható el, hogy a vállalkozói igény ugyan nő, de a beruházási kedvet még mindig óvatosság jellemzi.

MT: A kereskedelemfinanszírozási piacon nem jellemző, hogy államilag támogatott források jelennek meg, ennek ellenére egy dinamikusan bővülő piac, mert a forgótőke finanszírozásnak ez egy hatékony, gyorsan elérhető, rugalmas módja.

Mit látni az első negyedévből? Milyen mértékben élénkült a hitelpiac, akár az új programoknak köszönhetően?

NYP: Az a mértékű fellendülés, amelyet vártunk, még kevésbé látható. Az előző negyedévhez képest 2 százalékkal bővült a hitelezés, de a felsorolt programok várhatóan lökést adnak majd a vállalkozásoknak újabb beruházások indítására.

MT: A Magyar Faktoringszövetség adatai szerint a faktoring piac az előző év azonos időszakához képest ügyfélszámban és forgalomban közel 30 százalékkal nőtt az idei első negyedévben, ennek eredményeképpen a faktorált forgalom mostanra megközelíti az 1700 milliárd forintot. Nettó állományban 40 százalékos volt a növekedés év/év alapon. Az MBH Bank faktoring tevékenysége a piaci növekedésnél is jelentősen gyorsabban bővült, van olyan mutatónk is, amelyben 100 százalék feletti növekedést tudtunk elérni egy év alatt.

A jelenlegi gazdasági helyzetben melyek a legreálisabb növekedési célok egy-egy kkv számára, ágazatonként bontva? Figyelembe véve, hogy az agrárium tavaly már kiegyensúlyozottabb évet zárt, az idegenforgalom növekedett, míg az építő- és feldolgozóipar alulteljesített.

NYP: Ágazati bontásban nagyon eltér, hogy milyen növekedési célokat határoznak meg az egyes piaci szereplők. Inkább azok a trendek érdekesek, amelyek egy-egy ágazatot jellemeznek. Az ingatlanpiacon összességében kétszámjegyű növekedés tapasztalható. Az idegenforgalmat szintén nagyon komoly növekedés jellemzi mind a vendégéjszakák számában, mind az adott vendégéjszakákon elköltött forintok tekintetében. Az ipari termelés ellenben közel 4,5 százalékkal csökkent, a beruházások nem növekednek, az építőipari kapacitások pedig kérdőjelesek, ott ugyanis csökkentek a megrendelések. Egyes vállalkozások ugyan tartják a kapacitásaikat, mert a jövőben növekedésre számítanak, de a legtöbben kivárnak. Az agrárium pedig mindezektől eltérően egy speciális ágazat, hiszen oda jelentős támogatások érkeznek az év során, ami határozott lendületet adhat az oda, és az élelmiszeriparba történő beruházásoknak.

MT: Szektorálisan a kereskedelemfinanszírozás piaca is egyezik azzal, amit Péter mondott, habár az építőipar kevésbé jelenik meg benne, mert mi inkább a termelő-kereskedelmi szektorokban vagyunk jelen, ahol készletekkel és vevőköveteléssel dolgoznak a vállalkozások. Nyilván van nagyon stabil szektor is - például az állami támogatások miatt az agrárium. A velünk szerződő agrár gazdálkodók részére szinte minden támogatási formára tudunk előfinanszírozást nyújtani. Forgótőke-finanszírozásra pedig gyakorlatilag mindenkinek szüksége van.

Ugyancsak ágazati bontásban maradva, melyek a legnépszerűbb finanszírozási formák a kkv-k körében?

NYP: Ma már a középvállalkozások számára nemcsak a finanszírozás lehet vonzó, hanem egyre fontosabbá válik a kockázatok felmérése, megosztása és kezelése is. A bank nemcsak az árfolyam- és kamatkockázat kezelésében tud segíteni, hanem – bizonyos esetekben – a vevőkockázatot is átvállalhatja. Ez különösen előnyös azoknak a cégeknek, amelyek új piacra szeretnének belépni, akár belföldön, akár külföldön, vagy új partnereket keresnek. Ilyenkor vonzó lehetőség, hogy nem nekik kell minősíteniük a leendő vevőket – ezt a feladatot, és ezzel együtt a kockázatot is, átvállalja a bank.

MT: Egy ügyfél általában komplett finanszírozási igénnyel keres meg minket. A bank feladata, hogy segítséget nyújtson abban, hogy erre egy hiteltermék, egy trade finance megoldás, vagy egy faktor típusú finanszírozás a megfelelő. Ha az ügyfelünk stabil vevőkörrel rendelkezik és vevői halasztottan fizetnek részére, úgy megállapítható, hogy gyakorlatilag az ügyfelünk hitelezi a vevőit. A faktorral átvesszük tőle ezt a finanszírozói szerepkört a hármas számlaosztályban lévő összes követelés erejéig.

Ezen kívül melyek a faktoring legfőbb előnyei a többi terméktípushoz képest?

MT: Ez a finanszírozás nagyon gyors, egy-két hét alatt elérhető, szemben a hiteltermékekkel. Ezenkívül nem kell semmilyen járulékos biztosítékban gondolkodni, nincs ingatlan és vagyont terhelő zálogjog, nem kell közokiratba foglalni. A kérelmi folyamat lényegesen egyszerűbb, mint egy hitelnél: sokkal kevésbé bonyolódunk bele az ügyfél gazdálkodásába, hiszen nem az ügyfelet magát finanszírozzuk, hanem az ügyfél vevői követeléseit vásároljuk meg. Amennyiben ügyfelünk a vevői nemteljesítés ellen is kockázatkezelési megoldást keres, ebben is tudunk teljes körű védelmet nyújtani.

Vagy amennyiben külföldre értékesít, esetleg belföldön teszi ezt euróban, és van egy árfolyamkockázata a 60-90 napos halasztott vevői fizetésre, akkor velünk ez a kockázat eltűnik, hiszen a vevőkövetelést a számlakibocsátással egyidejűleg vesszük meg. A faktor mindezeken túl nem drágább, nem bonyolultabb, nem jár több adminisztrációval, mint bármilyen más termék. Hitelárazása van, de egy hitelnél egyszerűbb elérési formával lehet hozzájutni a bankban.

Mely ágazatokban van markánsan jelen a korábban felsoroltokon túl?

MT: Gyakorlatilag mindenhol ott vagyunk, nincsenek szektorális korlátozások. Speciális szektor ugyanakkor az egészségügy, ahol jellemzők a hosszú futamidejű, ezzel együtt az egészségügyi szereplőkkel szembeni lejárt követelések. Itt a legjobb megoldás a faktoring, hiszen 100 százalékban kifizetjük a követeléseket, és a partnernek nem kell megvárnia, amíg az egészségügyi intézmény fizet. Az sem zavar minket, ha a követelés lejár, mert egy kórház előbb-utóbb biztosan fizet.

Lejárt követelések esetében a követelések behajtócégekhez kerülése is faktoringnak számít?

MT: Az egy másik tevékenység. Lehet azt is faktoringnak hívni, de mi nem azon a piacon dolgozunk. Mi alapvetően az élő, nem lejárt B2B, tehát vállalattól vállalat felé számlázott követeléseket vásároljuk meg.

A faktoring egyik típusa az exportfaktoring. Milyen követelményeknek kell megfelelnie egy ügyfélnek, hogy ezt a finanszírozási formát igénybe vehesse? Fontos például, hogy a szerződő fél egy ideje már jelen legyen a nemzetközi piacon?

MT: Semmi más nem kell hozzá, minthogy az ügyfelünk rendelkezzen külföldi vevőkkel, halasztott fizetési határidővel szállítson, és hogy vevőit a bank bevizsgálhassa és a vevőkockázatot megfelelőnek tartsa. Néhány napon belül el tudjuk bírálni, hogy az adott vevőportfólió számunkra kezelhető-e vagy sem. Ha az exportpiacon lévő vevők például startup kkv-k, és csak nemrég alapították azokat különböző külföldi országokban, akkor nemleges lesz a válasz. Ha azonban régebb óta működő normális vállalkozások, akkor szinte biztos, hogy meg tudjuk oldani az ügyfél finanszírozási igényét. Ötből négy vevőt szinte biztosan el tudunk fogadni.

Ezek szerint nem feltétlenül van szükség stabil vevőkörre, hanem az folyamatosan változhat?

MT: A vevők nyilván változnak, ezt a rendszer tudja kezelni, hiszen egy-egy új vevő bevizsgálása és rendszerbe való beemelése legfeljebb egy egyhetes folyamat, amelynek végén egy szerződésmódosítás keretében beengedjük. Ugyanakkor minél stabilabb a vevőkör, annál kiszámíthatóbb, és annál jobban működik a faktoring.

NYP: Ez a termék tökéletesen alkalmas arra, ha piacra lépés történik, vagy egy új vevő megjelenik, hogy az ügyfél csökkentse a kockázatokat, hiszen a bank bevizsgálja helyette a vevőket, és egyfajta értékítéletet mond róluk. Ezen túlmenően a bank bizonyos kockázatkezelési, behajtási módszereket is át tud venni. Ez nemcsak önmagában egy finanszírozás, hanem egy sokkal szélesebb szolgáltatásokkal rendelkező termék.

Aki éppen betörne a nemzetközi piacra, számára milyen egyéb exportfinanszírozási forma érhető el, és azok miben különböznek egy hagyományos hiteltől?

NYP: Amikor vállalkozásokkal tárgyalunk, mi nem abban gondolkodunk, hogy van egy termék, amelyet leemelünk a polcról. Fontosabb az, hogy az adott vállalkozásnak mi a célja azokkal a gazdasági tevékenységekkel, amelyeket folytat, hogy miért lép ki a nemzetközi piacra. Ezeket a kérdéseket végiggondolva végül olyan termék-, illetve szolgáltatáspalettát rakunk össze Tamásék vezetésével, amely a legoptimálisabb megoldást nyújtja a kockázatmegosztástól kezdve a finanszírozáson keresztül a vevők beminősítésén át a készlet optimalizációig.

MT: Ha valaki egy exportpiacot támad meg, mindenekelőtt finanszírozni kell a készletállományt. Erre megfelelő trade finance hiteltermékekkel rendelkezünk, amelyek folyamatosan lekövetik az ügyfélkészlet gazdálkodását, tehát ha az ügyfélnek sok készlete van, akkor sok pénzzel finanszírozzuk, ha kevés készlete van, akkor kevés pénzzel. Ez egy több devizájú, keresztdevizás formában is működő hiteltermék. Ezután a kiszámlázás finanszírozása és a kockázatkezelés van hátra, amire jó termék lehet a faktoring.

Mi alapján dönt a bank arról, hogy egy vállalat exportképes? Milyen vállalkozások és projektek számítanak ma ígéretesnek ilyen szempontból?

NYP: Minden esetben, amikor egy bank mérlegeli egy adott cég finanszírozhatóságát, legyen szó bármilyen termékről, az ügyfél átesik egy banki minősítésen. Ami ilyenkor kiemelt jelentőséggel bír - az olyan szokásos banki kritériumokat ide nem említve, mint a cashflow vagy a mérlegelemzés -, hogy mennyire és milyen távon fenntartható az az üzleti modell, amelyben a cég működik. Hogy mi a cég sikereinek kulcsa, melyek azok a mozgatórugók, amelyek ezeket a sikereket garantálják, és hogy szükséges-e az üzleti modellen változtatni, hogy ezek az erőforrások hosszú távon rendelkezésre álljanak.

Milyen mértékben befolyásolja a bank döntését a megcélzott piac országa, annak gazdasági helyzete?

MT: Faktoring oldalon ez nem befolyásoló tényező. Ha a vevő országában találunk olyan lehetőséget, például nemzetközi társszervezeteket, hitelbiztosítókat, hogy a segítségükkel a vevőkockázatot kezelni tudjuk, akkor bármilyen országot le tudunk kezelni. Kivételt képeznek persze azok a nemzetek, ahol szankciós politika miatt nem szabad üzletet kötni.

NYP: Nemcsak faktoring vagy trade finance oldalon, hanem a normál hitelezési finanszírozási oldalon is igaz, hogy az exportpiacok tekintetében az említett kivételen túl nincsenek érdemi korlátozások. Hogy az ügyfeleinket támogassuk az exportra lépésben, tavaly egy stratégiai együttműködési megállapodást is kötöttünk a HEPÁval, hogy információkkal segítse az ügyfeleinket abban, hogy mely országokat érdemes, vagy nem érdemes megcélozniuk.

Milyen egyéb újításokat tervez az MBH Bank a kkv-k finanszírozási lehetőségeit tekintve?

MT: A faktoring, trade finance piacán igyekszünk innovatív finanszírozóvá válni, az elmúlt két évben több mint 100 IT fejlesztést hajtottunk végre, hogy fejlesszük szolgáltatásunkat. Jelenleg is 30-40 fejlesztésünk van folyamatban.  A digitális világ felé haladunk, így az a cél, hogy adminisztráció nélkül tudjunk automatikus finanszírozási lehetőséget nyújtani a velünk szerződő vállalatok részére.

NYP: Hogy milyen módokon juttassuk el a hiteleket az ügyfeleknek, az folyamatos innovációt jelent, főként kiszámíthatósági és gyorsasági szempontból. Rendelkezünk olyan hiteltermékekkel, amelyek bizonyos ügyfélkritériumok rendelkezésre állása esetén akár 7 munkanapon belül is elérhetők. Fáradhatatlanul dolgozunk olyan jellegű konstrukciókon is, amelyek egyfajta kiegészítést jelenthetnek a meglévő és várható gazdasági programok mellett. Mindehhez rendkívül fontos az információáramlás, a folyamatos kommunikáció, hogy megismerjük egymás igényeit a hozzánk forduló cégekkel. Ez teszi lehetővé az olyan jellegű plusz szolgáltatások fejlesztését, amelyek megoldást jelentenek a vállalkozók mindennapi kihívásaira.

Szöveg: Máthé Bence